Majba Vilmos: Életképek a keresztyén szeretet munkamezejéről (Budapest, 1914)

I. Értekezések - Megfigyeléseim Amerikában. Paul le Seur

20 radikálisabb Rausclienbusch, rochesteri theológiai tanár könyvei a tanulóifjúság között igen erős hatást gyakorolnak. Ha a meglévő szociálista gondolatoknak sikerül magasabb szempontokra emelkedni, amint azt megtudta tenni az Evangélium, úgy valóban nagyot fog alkotni. De — sajnos — hallottam olyan pesszimista hangokat is, hogy a keresztyénségellenes szocializmus terjedése Amerikában is már csak idők kérdése. Most még a gazdagok gyakran mint szegények kezdik és a kis ujságárulók arra gondolnak, hogy ők is lehetnek még gazdagok. Hiányzik tehát az osztálygyülölet. De mennél tovább fog megmaradni a gazdagság az egyes családokban, annál élesebbé fog válni a különbség az osztályok között és ezt a veszélyt a helyes szocializmus által magának a törvényhozásnak kell még idejében megelőzni. Valaki szellemesen mondotta, hogy a németek ideálja az egyéniesség, az angoloké a gentleman, az amerikaiaké pedig a munkaképesség — és ebben sok igazság van. Ezért adhatunk mi az amerikaiaknak sok tekintetben szükséges kiegészítést de ezért tanulhatunk is tőliik sokat. Tettekben nyilvánuló fejlődés, munkálkodás és alkotás, tervszerű dolgozás: ezek az amerikai vonások. Ha ezekben a dolgokban nincs mélység, akkor csak léleknélküli gépiességhez, számok imádásához és külső eredményekhez vezet. Ez a veszély Amerikában csakugyan megvan, még az egyházi életben is, de sok megértő ember látja is ós dolgozik ellene. Az egyházi élet itt természetesen nagyon sokoldalú. Nem is lehet máskép egy ilyen nagy államban, amely még hozzá annyi mindenféle népből van alkotva. Vannak egészen ferde kinövések is. Milwaukee-ben mutattak nekem egy templomot, amelynek presbiteri lelkésze, hogy a fiatalságot visszanyerje, a tánckedvelő ifjúságot a templom előcsarnokába bálra hívja meg. De igazságtalanná válnánk, ha a kinövések után ítélnénk meg mindent, habár azt nem tagadhatjuk, hogy a felületesség veszélye igen nagy. Amerika az ellentétek hazája. így például viszont, a német evangelikus kongresszuson a missouri egyházi hatóság képviselői tiltakoztak az ellen, hogy más lutheránusokkal együtt tartsák az istentiszteletet. Ennek az ellentétét pedig magam tapasztaltam Newyorkban egy politikai tárgyú lelkészértekezleten. Newyork állam kormányzója, Sulzer, meg akarta nyerni a lelkészséget egy választói reformnak. Az értekezleten mintegy 4—500 különböző felekezetbeli lelkész vett részt és a megnyitó imádságot egy rabbi mondotta. Midőn csodálkozásomnak adtam kifejezést, hogy keresztyén lelkészek értekezletét egy zsidónak az imájával kezdik, néhányan megértettek, de többen semmit sem találtak ebben. A rabbi valóban találóan is kezdette : „Oh Istenünk, akit mi különböző neveken szólítunk ..." Az egy-