Szeberényi Lajos Zsigmond: Kierkegaard élete és munkái (Békéscsaba, 1937)

IX.

1—12. alapján fejti ki, liogy a Szent lélek éltet bennünket. Szerinte sokat beszélnek ugyan a kor szelleméről és más szellemekről, pedig a keresztyénség követelménye szerint ellentmondva a rossz szellemének hinnünk kell a Szent lélekben. A Szent lélek teremt bennünk új életet, megöli bennünk az önzést és életre kelti a szeretetet. Ε munkának a folytatásául irta meg Kierkegaard valószínűleg még 1852-ben a „Dömmer selv" (ítélj magad) eímű művét, amely azonban csak halála után húsz évvel jelent meg. Péter apostol e szavaiból indul ki: „Legyetek józanok. "(I. Pét. 4. 7.) Az apostol a józanság alatt nem világi okosságot ért, mert az okosság bálványozása keresztyén szempontból utálatos. A józanság abban áll, hogy az ember önmagába térjen az önismeretben és Isten előtt ne legyen semmi és mégis végtelenül, föltétlenül le legyen kötelezve előtte. Az a mi bajunk, hogy már nagyon nagy becsben tartjuk az írást, mégis elkerüljük. Kérkedünk az ismerettel, holott keresztyén szempontból az ismeret csak világias élvezet. Nem az ismeret, hanem a tett változtatja meg az életemet ! A keresztyénség leghelyesebb ismertetése annak a megcselekvése. Keresztyén értelemben csak az a józan ember, akinek megértése a tett. A keresztyénség ezt hirdeti: áldozatot hozni, szenvedni. Ezt valósítsuk meg és ismét valósággá lesz a keresztyénség, ha azt nem csupán kenyér és karrier végett hirdetjük. A keresztyénségnek élettel való hirdetése százezerszer többet ér, mint a szóval való hirdetés. A keresztyénséget vigaszként árúlni a keresztyénség kötelezettsége nélkül: bűnbocsánatárúlás, üzlet a keresztyénivel. Az igehirdetés sokszor csak művészet könnyekkel, helyes hanghordozással és kézmozdulatokkal. A második részben Máté 6. 24. verse alapján Krisztusról, a példányképünkről szól. Itt ismét ezt mondja: 95