Szeberényi Lajos Zsigmond: Kierkegaard élete és munkái (Békéscsaba, 1937)

IV.

tozik és semmi köze sincs a hithez, legfeljebb annyibaü, hogy elhomályosítja a hit egyedülálló helyzetét és hitnek tűnik fel. Minden nemzedéknek tehát lényegében egyforma az eshetősége, hogy hívővé lehessen: el kell fogadnia Istentől nemcsak az igazságot, hanem az igazság elfogadásának a feltételeit is, miután megnyíltak a szemei és látja,hogy nem az igazságban,hanem a bűnben leledzik. A „Begrebet Angst" című művében a bűnt nem a szentírás s nem az egyház tanítása alapján tárgyalja, hanem pszichológiailag. „Leírja a félelem különböző nemeit. Félelem nélkül nincsen hit. Minden bűnt félelem előz meg és félelem követ. A félelem halálának pillanatában születik a hit. A legveszedelmesebb állapot az, amikor úgy az egyes ember, mint egy egész kor nyugodtan él minden félelem nélkül, (Efez. 4. 19.) és az abszolút szellemtelenségbe sülyed, mivel a félelem mindig annak a jele, hogy az ember tudatában van szellemi lény mivoltának és nem züllött le a teljes baromi állapotba. Amíg az ember szellemi lény, a félelem soha sem tűnik el, hanem mint a hitelező várakozik és sohasem szünteti meg a követelését. Ε követelést öntudatunkba kell hozni. A félelem neveli hitre az embert s a hitnek segélyével jut az ember arra, hogy megnyugodjék a gondviselésben." A két előbbi műhöz csatlakozik Kierkegaard „Forord" (Előszó) című műve, ebben nem foglalkozik vallásos gondolatokkal. Brandes ezt a munkát tartja a legkiválóbbnak K. kis művei közül. Összes eddigi műveinek az összefoglalását adja a „Stadier paa Livets vej" (Álláspontok az élet útján) című munkája. Szól benne a három álláspontról: az esztetikus, ethikus és vallásos világnézetről. Ügyesen ismerteti ezeknek az álláspontoknak az átmenetét is. Egyesek szerint K.-nak ez az egyik legművészibb alkotása. Monrad szerint kétszer kell átolvasni ezt a munkát, hogy az ember igazán beleélhesse magát annak a szépségeibe. 3 33