Sztehlo Kornél: A Protestáns Közös Bizottság munkája 1892-1924 (Budapest, 1926)

VIII. Apponyi miniszter elismeri a törvény által való rendezés szükségét

_ 39 Tényállás: A „Ne Temere" decretum hiteles szövege megfelel -a sajtóban közzétett szövegnek. Lényege az, hogy a római pápa a házassági jog terén a kizárólagos törvényhozói jogot magának tartja fenn, az állami törvényeket teljesen ignorálja, a tridenti zsinat házasságkötési jogát az egész világra kiterjeszti és nem a katholikus pap előtt kötött házasságot érvénytelennek mondja ki, mégis kivételt tévén a tisztán nem katholikusok között kötött házasságokra nézve, amelyeket érvényesnek elösmer. Ε mellett a katholikus valláshoz való tartozást az állami törvényektől eltérőleg határozza meg, és figyelembe nem véve az állami törvényt, kimondja, hogy katholikusnak tekintendő mindenki, aki katholikus szülőktől származik, vagy ha nem voltak is szülői katholikusok, de a katholkus egyházban megkereszteltetett, még pedig akkor is, ha utóbb más vallásra áttért, vagy a világi törvény szerint mint gyermek, az áttért szülő vallását követte, vagy ha a nem katholikusnak született egyén a katholikus vallásra áttért, de abból megint kitért. A Congregatio Concilii 1908. évi február 1-én a döntés alá bocsátott kérdésekre adott válaszában kijelenti, hogy a Ne Temere szabályai alól adott mentesség kizárólag a Németbirodalom részére 1906-ban kibocsátott „Provida" című constitucióra nézve áll fenn, nem pedig a többi pápai engedményekre nézve is, nem tehát a Magyraország· részére 1841-ben adott mentességre is és kijelenti, hogy a Németbirodalomban a katholikusok, kik valamely eretnekségre áttértek, vagy schismatikusok lettek, vagy a katholikus hitre áttérve, attól utóbb elpártoktak, még ha ez gyermek vagy csecsemő korukban történt is, katholikus személlyel csak a Ne Temerében megállapított módon köthetnek házasságot. A Congregatio Concilii 1908. március 21-én kiadott válaszában kijelenit, hogy a Providábau a Németbirodalom részére kiadott mentesség csak a Németországban születtekre és ott házasságkötőkre terjed ki. A Németbirodalom részére X. Pius pápa által 1906. évi január 13-án kibocsátott „Provida" című constitutio lényeges tartalma a következő: A pápa az első pontban a Tridenti házasságkötési jog érvényességét a Németbirodalom azon helyére is kiterjeszti, amelyekben ezek a kihirdetés hiánya miatt érvényben nem voltak. A pápa szigorúan tiltja a vegyes házasságot katholikusok és eretnekek, vagy schismatikusok közt és csak a törvényes biztosítékok betartásától függővé tett felmentés esetében engedi meg azt. Azok a vegyes házasságok is, amelyekre felmeutvény adatott, csak a római kath. pap előtt kötendők, és súlyosan vétkeznek azok, akik a házasságot akár a nem ktholikus lelkész, akár egyedül a polgári tisztviselő előtt, vagy más alattomos módon kötik meg. Azok a katholikusok pedig, akik vegyes házasság esetében a nem katholikus lelkész közreműködését igénybe veszik, vétséget követnek el és kánoni büntetéseknek lesznek alávetve. Kijelenti azonban a pápa, hogy azokat a vegyes házasságokat, amelyek a Németbirodalom területén a Tridenti forma ellenére köttetnek, ha más akadály fenn nem forog, mindenképen érvényesnek tekinteni akarja. Közöltetett végül velünk a Sacra Congregatio di Sacramentis 1909. évi • - . . UV. · _; . λ* i. ·..