Sztehlo Kornél: A Protestáns Közös Bizottság munkája 1892-1924 (Budapest, 1926)
V. Államsegély. — Tanítói törvény. — Autonomia megsértése. —·Congrua felemelése. ·— Párbérsérelmek
26 niszter kívánságára mindenesetre felfüggeszteni köteles, nemcsak erős korlátozása az egyházi bíróság autonómiájának, hanem megsértése az egyéni szabadságnak is, amely ekként védtelenül ki van szolgáltatva a talán roszszul informált miniszter befolyásolt elhatározásának. Az is ellenkezik a jogrenddel és jogbiztonsággal, liogy a miniszter a már élvezett állami segélyt bírói eljárás nélkül bármikor elvonhatja. Ez a fegyelmi eljárás és ez a korlátlan miniszteri hatalom a tanítók felett teljesen illuzóriussá teszi a választási törvénynek azt az intencióját is, hogy a polgárok szabadon nyilváníthassák politikai véleményüket, mert az a 30.000 tanító, akinek feje fölött ennek a fegyelmi eljárásnak és a segélyelvonásnak Damokles-kardja függ, nem lehet politikailag független ember. Az igazsággal ellenkezik, hogy minden esetben a miniszter jóváhagyásától függ az új tanító megválasztása, ha a volt tanítót liazafiatlan magatartása miatt elmozdították (25. §). Ez a rendelkezés már eleve, mintegy bűntársul állítja oda az egyházközséget és jogelvonással bünteti, pedig lehet, hogy ő maga kérte a hkzafiatlan tanító elmozdítását. Bán Ifi/ Dezső, mint az erc.élyrészi egyházkerület főgondnoka, a felirat tartalma mellett a november hóban Kolozsváron megtartott egyházkerületi közgyűlésen felszólalt, ami Apponyi Albert grófnak indokul szolgált a kormány álláspontját a tanítói törvény kifogásolt intézkedéseit illetőleg megvédelmezni. Apponyi a Budapesti Hírlap tudósítója előtt ezeket a kijelentéseket tette: ..Bánffy főgondnok konkrét vádja a községi és hitfelekezeti néptanítók járandóságairól szóló törvénycikk 35. §-ára, az úgynevezett szerzetes-paragrafusra vonatkozik. Hasonló alapú ez a támadás, mint az ágostai evangélikusok gyűlésén a Zsilinszky kerületi felügyelőé és Zelenka püspöké volt. Hasonlóan alaptalan ez a támadás is. A világi tanítók és szerzetestanítók felett való állami felügyeletről már az 1896. évi 28. törvénycikk intézkedik, nem pedig a most alkotott. Az új törvény 35. §-ának támadói nem olvasták el sem a törvényt, sem a végrehajtásra vonatkozólag kiadott utasítást. Pedig az utasítást megküldtem minden egyházi főhatóságnak s így alkalom nyílt annak megismerésére. Azon nem csodálkozom, hogy a protestánsok készpénzben vesznek mindent, amit egyházuk vezető férfiaitól egyházi gyűléseken hallanak s természetesnek találom, hogy ily riasztó beszédek rájuk hatással vannak. Annál inkább hibáztatnom kell azok eljárását, akik alaptalan előadásaikkal riadalmat keltenek. Az ő fellépésűJc rosszindulatú." A szerzetesekre vonatkozó eltérő intézkedéseket kijelentése további folyamában azok helyzetének természetére való tekintettel menti ki a
