Sztehlo Kornél: A Protestáns Közös Bizottság munkája 1892-1924 (Budapest, 1926)

VI. Az egyházakkal való tárgyalás sürgetése — a jogfolytonosságra való hivatkozás

27 miniszter a következőkkel: „Jogegyenlőség olyan országban, amely történelmi alapon fejleszti ki további intézményeit és amely a dolgok természetén nem akar eröszakot ejteni, nem jelentheti minden egyes esetben a jogszabályok egy formaságát". No hát a történelmi alaphoz való ragaszkodással a római katholikus egyház minden kiváltságát, kezdve a hercegprímás közjogi állásától a fővárosi harangozónak a főváros patronátusi kötelezettsége folytán juttatott eltartásáig, meg lehet indokolni és meg lehet védelmezni. De hát, mi protestánsok, éppen azt akarjuk, hogy az úgynevezett történelmi alapon a regnum Marianum helyre ne állíttassék. Szerintünk az 1848. évi XX. törvénycikk is történelmi alap, még pedig erősebb alap, mint a régi törvényeken alapuló és az a törvény, mely az egyik felekezet szerzeteseit és apácáit az állam fegyelmi hatalma alól kivonja, a jogegyenlőség és ezzel az 1848. évi XX. törvénycikk történelmi alapja ellen vét. VI. Az egyházakkal való tárgyalás sürgetése, a jogfolytonosságra való hivatkozás. 1909. A közös bizottság 1909. évi január hó 29-én tartott ülésében tárgyalván a kerületek felterjesztéseit·, amelyekben az államsegély felemelését, az evangélikus theologiai fakultás felállítását Budapesten, a kegyúri és párbérsérelmek orvoslása, a papi fizetések felemelése és az 1848. évi XX. törvénycikk végrehajtása tárgyában alkotandó törvény megbeszélése végett tartandó tanácskormány összehívását sürgetik, elhatározta, hogy indokolt felterjesztésben keressék fel a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy az 1848. évi XX. törvénycikk 3. §-ának végrehajtására vonatkozó törvényjavaslat megbeszélése, illetőleg az érdekelt egyházak meghallgatása iránt tett ígéretét sürgősen váltsa be, különösen kiemeltetvén a felterjesztésben, hogy az ügyre nem tartozó junktim való elintézés helyt nem foghat. A beadandó felterjesztés megszövegezésével az elnökség elnöklete alatt egy bizottság bízatott meg, amely a következő tagokból állt: gróf Tisza István, Szentiványi Árpád, Sztehlo Kornél és D. Nagy Dezső. A bizottság javaslata folytán beadatott a következő felterjesztés: „Nagyméltóságú miniszter ur! Kegyelmes urunk! Ν agy méltóságod immár több mint egy évvel ezelőtt az 1907. évi október hó 4-én 110.229. szám alatt kelt rendeletével felhívta a két magyarországi