Sztehlo Kornél: A Protestáns Közös Bizottság munkája 1892-1924 (Budapest, 1926)

III. Ellentét a közös bizottság és a vallásügyi miniszter közt

16 jelentésekkel a kérdés megoldva nincs, sőt azzal, hogy Ν agy méltóságod a felvetett kérdések elöl kitér, a kimondott elv végrehajtásának még a reményétől is meg vagyunk fosztva. Nem arról van itt szó, hogy a törvényhozás vagy a kormány által elismertetni akarjuk a vallásegyenlöség elvét. Hiszen ezen a háromszáz éves küzdelem után, hála Istennek, túl vagyunk· és nem képzelhető Magyarországon kormány, legyen az bármily reactionarius, amely ezt az elvet megtagadhatná. Nagyméltóságod tehát az egyenlőségi elvnek puszta hangoztatásával sem ujat nem mond, sem arra, amit mi kívánunk és kérünk, nem felel. Mi ugyanis nem a vallásegyenlőség elismerését, hanem annak megvalósítását kívánjuk, és adatokat, tényeket hoztunk fel arra nézve, hogy a vallásegyenlőség megvalósítva nincs, és kijelöltük azon eszközöket, amelyek segítségével az elv megvalósítása szerintünk keresztülvihető. Ezen eszközökre és azok mikénti alkalmazására nézve kértünk és vártunk mi a kormánytól választ és intézkedést és sajnálattal látjuk, hogy a kormány ezekkel a.kérdésekkel foglalkozni egyáltalában nem akar. Véleményünk, amelyben 1903-ban az 1848 :XX. t.-cikk 2. és 3. §-ának megvalósítását sürgettük, két főrészre oszlik. Az első rész a 2. §. végrehajtását tárgyazza és ebben az életből merített példákkal bizonyítjuk, hogy az e hazában bevett vallásfelekezetek között a teljes egyenlőséget biztosító elv még mindig végrehajtva nincsen. Igaz, hogy ezen fejtegetéseink keretében nemcsak a vallásegyenlőségi elv megsértését magában foglaló állapotok és intézkedések megváltoztatását sürgettük, hanem azt is, hogy az ezen elvnek megfelelőleg hozott, a vallásfelekezetek egymás közti viszonyait helyesen szabályozó törvények tökélyesittessenek oly célból, hogy ezen törvényeknek végrehajtása biztosíttassék. Ezzel a látszólagos kitéréssel nem tértünk el a XX. t.-cikk 2. §-ában kimondott elv megvalósításának sürgetésétől, mert a vallásfelekezetek közötti egyenlőség csak úgy nyugszik szilárd alapon, ha a vallásfelekezeti viszonyokat szabályozó törvények végrehajthatósága biztosítva van, mert csak ekként akadályozhatok meg azok a túlkapások, amelyek a felekezetek közötti békét, megzavarják, az egyenlőséget és viszonosságot sértik. Kiterjeszkedtünk továbbá azon intézmények ismertetésére is, amelyek mint a vallásközi béke súrlódási pontjai és a vallásegyenlőségi elv érvényesítésének akadályai az igazságnak .megfelelően szabályozandók. Panaszkodtunk végre arról is„ hogy egyesek sértik a vallásfelekezetek közötti egyenlőség elvét és hogy a hatóságok ezen sérelmeket a fennálló törvények dacára nem orvosolják. Mindezen fejtegetéseinkre Nmgod mély sajnálatunkra csupán azzal felel, hogy a kormány a vallásegyenlőségi elvet komolyan végrehajtani iparkodik és hog'y a vallásegyenlőségi elv megvan, a felhozott concrét sérelmi esetek pedig már hivatali elődei által vizsgálat tárgyává tétettek, részben már el is intéztettek és amennyiben még függőben volnának, az itt kifejtett elv szerint fognak elintéztetni. Arra a kifejtéseinkre azonban, hogy a vallásügyi törvények ellen vétők túlkapásai ezen törvények tökéletlensége, a sanctió hiánya miatt nem orvosolhatók, hogy egy, a törvénnyel ellentétben álló joggyakorlat alaptörvc-