Erős vár a mi Istenünk! Emlékfüzet (Sopron, 1917)

Függelék. Képek Luther életéből

— 30 — tással, úgy elkinoztad magadat, hogy térdeplődön ájulva találtunk. Akkor megígérted, hogy a sanyargatásban mértéket tartasz. Meg is gyógyultál; kedved visszatért. — Csak látszat volt az. Minél jobban megismerem az egyházat és a bibliát, annál jobban látom, mekkora ellentét van a kettő között s milyen rettentő csalódás az üdvösséget a szerzetességtől és Rómától várni. Készséggel követtem ezek parancsát s ha valaki ezen az uton üdvösségre jutott, nekem oda kellett volna jutnom, de valami belső hang mindig azt súgja : nem ez az igazi út; Jézus nem ezekről, hanem magáról mondja: Én vagyok az út, az igazság és az élet, senki nem mehet az Atyához, ha nem én általam. Azt is mondja: Én vagyok a juhok ajtaja; ha valaki én rajtam megy be, megtartatik, de aki másként akar bemenni, tolvaj és rabló. Pál is azt mondja: kegyelemből tartattatok meg hit által, nem a cselekedetekből. Másutt ugyancsak azt mondja: Az igaz ember hitből él. Tehát nem böjtből, virrasztásból, nem térdeplésekböl, bucsújárásokból, nem is a szentek jó cselekedeiből, hanem hitből fakad számunkra a kegyelem, megtartás és örök élet. Ezt hirdetné az egyház, akkor meggyógyulna lelkem, mert akkor az egyháznak is hű fia, Krisztusnak is hű követője lehetnék. — Mondasz valamit. El kelne egy kis tisztogatás. Nem hiába volt erről szó már száz évvel ezelőtt három zsinaton: Pizában, Konstanzban, Bázelban és nem ok nélkül emelte fel szavát Franziaországban Wald, Angolországban Wiclef, Csehországban Husz, Olaszországban Savonarola. Nagy bajnak kell ott lenni, ahol a legjobbak elégedetlenek és -ők kénytelenek a békességet felzavarni. — Nem is lehet azon jó szívvel megnyugodni, ami az egyházban, különösen Rómában történik. Most már nem hallomásból, tapasztalásból beszélek. A pápát diadalmenetben láttam a harcból visszatérni. Elődjének testvérgyilkosságáról, méregkeveréséről és más bűneiről nyíltan beszélnek. Előkelő papok gúnyt űznek a vallás legszentebb dolgaiból. Pénzért akármi bűnt tisztára mosnak. Sokan hangoztatják, hogy ez nem folyhatik igy tovább; valami nagy fordulatnak kell erre következni. Én is úgy érzem : ez tarthatatlan állapot. Várom, hogy valaki fölemelje hatalmas szavát és visszavezesse a sziveket az evangéliomhoz, hogy abban ismét újjászülessék ez a mélyre sűlyedt, tévelygő világ. Örömmel látnám az ezért meginduló harcot, mert ez igazán Isten kedve szerint való lenne.