Erős vár a mi Istenünk! Emlékfüzet (Sopron, 1917)

Ünnepi beszéd

— 15 — így érzett, igy gondolkodott, igy cselekedett a mi nagy hitjavitónk s mivel a Krisztus anyaszentegyházának megdönthetetlen sziklaalapjára építette alkotását, azért lesz örök életű műve! Alkotásának különben már az is biztosít örök életet, hogy nem kényszer, hanem meggyőződés utján szerzi meg Krisztus egyházának az új híveket. Kedves gyermekeim ! A mai napot tehát azért ünnepeljük, mert az igazság fényével oszlatta szét a lelkek sötétségét, mert a szellemi szolgaság bilincseit széttördelte és a lelkiismeretben szabadságot visszaszerezte. Vagyis, a keresztyénség megkapta Luther Márton által természetes jogait. Szabadon gondolkodhatik és vizsgálódhatik afölött, ami hitéhez, üdvösségéhez tartozik. Senkisem kényszeríthető arra többé, hogy bármit is igaz hitként elfogadjon, ami a szentírással ellenkezik. Ő tárta fel a könyvek könyvét, a vallásos igazságok egyedüli kútfejét, s azóta abból merítünk világosságot, a jóra erőt, a cselekvéshez akaratot, a szenvedések közt vigasztalást! És mennyi jót hozott alkotása az egész emberiségnek is ! Hány olyan hibás tételtől, felfogástól szabadult meg a társadalom, melyet az elfogult gondolkodás, a rút önzés erőszakolt rája! De mennyit nyert a józan keresztyéni élet is a tisztább vallásos nézetek által, melyeket Luther Márton terjesztett! A történelemből is tanultátok, kedves gyermekeim, hogy seholsetn becsülik az emberi és polgári jogokat inkább, seholsem fordítanak az iskolára, az ifjúság célszerű nevelésére, az emberi szív és lélek kiképzésére több gondot, seholsem virágoznak a tudományok, művészetek és mesterségek inkább, seholsem mutatkozik élénkebb ipar, kereskedelem, virágzóbb jóllét, nagyobb fegyelem és kitartás a nemzeti védelemben, mint ott, ahol nem nehezedik a lelkekre a lelkiismereti szabadságot korlátozó bilincs! Azért joggal és áradozó szívvel ünnepelheti ma az iskola, ünnepelhetitek ti is, kedves gyermekeim, a reformáció négyszázados nagy fordulóját ! És midőn innen távoztok majd, mélységes hálával sziveitekben az isteni gondviselés iránt, amiért oly mérhetetlen nagy jóban részesített benneteket, s midőn gyermeki szívetekben emléket állítotok Isten kiválasztott küldöttjének: vigyétek magotokkal azon szikla szilárd elhatározást is, hogy miként atyáitok, ti is törhetetlen hűséggel ragaszkodtok a drága örökséghez, melyet Luther Márton hagyott rátok ! Ugy legyen ! Ámen !