Majba Vilmos szerk.: Reformáció. Költemények gyűjteménye a reformáció 400 éves jubiláris egyházi és iskolai ünnepélyei számára (Budapest, 1917)

Föl azt a kalapácsot! — Csengey Gusztáv

Ki nem hajolt, átokkal sujtá porba azt, Koronás fő volt bár, vagy csak szegény paraszt . . . . . . A hit palástja hely'tt adott rá szőrcsuhát, Hogy abban sirja el vezeklő bánatát! . . . A máglya felgyúlt és annak rémes világa Olykor-olykor bús börtönömbe is behat . . . Nehéz nyögés, — fájó panasz mellett hallok, Siró hattyúdalt, s szent zsolozsma hangokat . . . Mi fény ez? virrad? ... a nap bíbor koránya? Mi hang? ... a szabadság bűvös csalogánya? „Morzsold az olvasót!" ... a börtön őre szól . . . „Ébredj!' . . . hangzik a hitliős bajnok ajkiról .. . . . . Az ajtó nyilik . . . lehull a csörgő bilincs . . . Szemembe az Alkotó drága napja síit . . . . . . „Erős várunk nekiink az Isten!" . . . hangozik Győzelmi dalunk földön, — égben, — mindenütt! . Az eszme győzött! . . . s vele mindig győz a hit!. Szabad vagyok! . . . nem hordom ember láncait! . . Összeomlott a sziv sötét kolostora . . . Áldott az Isten! . . . s hítvivó apostola!! . . . Kemény Lajos z3£ Föl azt a kalapácsot! Föl azt a kalapácsot . . . Üss a szegre . . . Rengjen bele a templom ajtaja! — Hadd zúgjon átok vakmerő fejedre, Hozzád nem ér a főpap udvara. Szegezd ki bátran — a te hirdetésed Világot áraszt. Föl, szegény barát! Örök dicsőség üdve a te részed ; Hirdesd az újkor fényes hajnalát! Nézzétek, ott áll . . . a pöröly kezében . . . Függ már az ív a templom ajtaján . . . Csak egy kicsinyke négyszög tér az éppen, Ki róla olvas, kis csoport ma, lám ;