Görgey Albert: A Görgeyek és a reformáczió (Igló, 1916)

Bevezetés

— 5 ­ispánokat, Szász grófokat, adnak a Szepességnek, tevékenységük jutalmául nagy birtokokat kapnak. Az idegen házbeli uralkodók uj nemességet hoz­tak magukkal, a régi háttérbe szorul igy a Görgeyek is, noha Róbert Károly érdekében feltűnően exponál­ják magukat, lemaradnak és 1407-től kezdve a szász grófságot sem viselik. A család hanyatlását még erősebben elősegítette a XVI. század elején megindult reformáció, és az azt követő nemzeti fölkelések és ellenreformáció. A csa­lád legnagyobb része protestáns lett és védője volt mindvégig a szepesi protesztantizmusnak, valamint a nemzet szabadságának. A Thököly és Rákóczy féle felkelésekben való tömeges résztvétel nem csak költséges volt, de több­szörös birtok elkobzással járt. A megmaradt föld nem hozta meg a kellő jöve­delmet, ugy hogy a XV1I1. század közepén igen sokan lépnek a hivatásos katonai pályára, majd a XIX. szá­zad közepén a legtöbbnek kenyérkereseti pálya után kell nézni, hogy tisztességgel megélhessen. Hogy az Árpádok alatt élték a Görgeyek fényko­rukat igazolja azon tény is, hogy az utolsó Árpád házi király halála után egyetlen adományban sem részesültek, holott az Árpádok idejében tömegesen kapták a földet, igy 1170 táján Hodermark Majerkát, 1214-ben Lipnik-erdőt, 1256-ban a Poprád két part­ján a Tátra, a Semene-hegy és lengyel határ közt fekvő erdőt, 1267-ben a Poprád és Dunajec közti területet, 1270-ben Répás-erdőt, 1278-ban Görgő falut, 1282-ben egy földterületet Domány mellett, 1294-ben egy erdőt a kolcsói hegyek mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents