Görgey Albert: A Görgeyek és a reformáczió (Igló, 1916)

Bevezetés

— 6 Feltűnő első pillanatra, hogy a Görgeyek nevüket nem a régebbi 1256-iki toporci donácio, de a későbbi 1278-iki görgői után vették fel. Ezen ellentmondás azonban csak látszólagos, mert bár a területet, melyen Toporc épült már 1256-ban kapták, Toporc csak 1295-ben megalakult egyházközség. Görgő 1278 ban már mint létező telep van említve és adományozva, s mint régebbi lakhelye a családnak szolgált a név alapjául, mert bizonyos, hogy a Görgeyek Görgő adományoztatása előtt is Görgőn laktak már, s midőn annak telepítésével elkészültek, azt a királytól adományba kérték és meg is kapták. Görgő a későbbi időkben is fő fészke volt a családnak, mi érthető, hiszen ott van a megye székhelyének és a szepesi várnak közelében, a kettő közti útnak felében. Toporc nevét a rajta keresztül folyó hasonnevű pataktól vette, mert a Toporc vize az 1256-iki okmányban már említve van. Hogy a patak honnan kapta nevét nem tudni, de lehet, hogy a lengyel Topor, irtó ácsoló bárdtól veszi nevét, melylyel az irtást völgyében megkezdték még a szászok betelepítése előtt, a lengyel szomszédok, lévén IV. Béla alatt még a Toporc vize a határ a magyarok és lengyelek földje közt. Világot vetnek a család fénykorára a régmúlt idők építményei, melyek részben még megvannak, részben régi okmányokból ismeretesek. A legrégibb emlékek a család ősi fészkében Görgőn keresendők. Még a XIX. század közepén állottak a régi görgői vár maradványai. Ezen várkastély hiteles okmányok szerint 3000—4000 ember be-