Görgey Albert: A Görgeyek és a reformáczió (Igló, 1916)

A vallási forradalom és a Görgeyek

A vallási forradalom és a Görgeyek. A protestantizmus, mely 1517-ben Németországban született az 1540-es évek legelején Szepesben is gyökeret vert és 60 év leforgása alatt elérte 1914-ben hatalmának tetőpontját. Legelső nyomait 1529-ben Lőcsén találjuk, midőn Fischer Andrást, r. kath- papot, mint tévtanok hirdetőjét a városból kiüldözik. Ezen Fischer András 1534-ben Svedléren, majd Szepesolasziban plébános; 1536 ban pedig Késmárkon, hol megnősül és az urvacsorát két szin alatt osztja. Ugyancsak kiutasító végzést hoz 1531 ben a vármegye és a XIII város grófja, Kunsch Mátyás váraljai plébános ellen is, kiről azonban meg nem állapitható, hogy a protestáns eszmék hirdetése, vagy feslett élete miatt hozatott ellene a kiutasító végzés. A harmadik, ki ismerte a reformáció eszméit Leudeschit György, ki 1533-ban mint késmárki plébános két szin alatt osztja az urvacsorát és fiilbegyónás nélkül az egész gyülekezetnek hirdet Krisztus nevében bűnbocsánatot, ha magukbaszállva megbánják bűneiket Leudeschit 1542-ben Leibicon plébános 1543-ban Malompatakon, de mind két évben mielőtt fenti állásokat elnyerte, az üldöztetésektől menekülendő, Toporcon tartózkodik, Görgey Lőrinc vé delme alatt, ki két fiával egyetemben már a reformáció legelején protestáns lett. 1544-ben Lőcsének már Bogner Bertalanban protestáns papja van, s egy évvel később 1545-ben Szepesbélán Serpilius Lőrincet látjuk ezen hivatalban; két évre rá 1557-ben a protestantizmus kezd a megyében általános lenni és 1584-ben már csak néhány olyan plébánia van, hol az urvacsorát nem két szin alatt oszják, noha a protestantizmus még későbben is, korántsem volt kialakulva, mert akad nem egy miséző protestáns pap is. Tetőpontját a protestantizmus 1614-ben éri el Szepesben,