Görgey Albert: A Görgeyek és a reformáczió (Igló, 1916)

A vallási forradalom és a Görgeyek

— 32 attól kezdve a katolicizmus mindinkább kezdi az elvesztett teret visszahódítani; egyelőre csak kápolnák visszavételével, uj katholikus templomok építésével és egyes régiek közös használatával. így már 1615-ben katholikus istentiszteletet látunk ismét Körtvélyesen, Szepeso asziban, Iglón, Leibicon, kissé később Lublón és Gnézdán; 1641-ben Káposztafalván, 1652-ben Késmárkon és Létánfalván 1659 ben Slatvinban, 1661-ben Olcnón, 1666-ban a legelső visszafoglalt templomban Ágostházán Mindamellett az ellenreformáció 1670 ig mérsékelt eszközökkel dolgozott, de 1670 után miután a Wesselényi-féle összeesküvés vétkes és ártatlan tagjai, részint a vérpadon kiszenvedtek, vagy börtönben sínylődtek, Lipót király rászabadította vérebeit az országra, kik válogatás nélkül minden rendelkezésre álló eszközzel pusztították a magyart és a protestánst. 1670-től válik Szepesben tömegessé a templomok elkobzása és folyik 1671, 72, 73 és 74-ben szakadatlanul, ugy, hogy 1675-ben a szepesi protestánsok kezén nem volt egyeilen egy templom sem. Csak 1681 ben kaptak engedélyt két úgynevezett artikuláris templom felépítésére Toporcon és Görgőn, hol bántatlanul hirdethették az Isten igéjét a maguk módja és hite szerint. A Tököly és Rákóczy felkelések alatt ezeknek sikerei folytán visszakaptak ugyan némely templomot a protestánsok, de csak oly időtartamra mig Tököly, vagy II. Rákóczy Ferenc győzelmi lobogója le nem hanyatlott A protestantizmusnak Szepesben való elterjedésében és védelmében, lényeges része van a Görgeyeknek, kik akkor még tetemes birtokkal és befolyással rendelkeztek Mint láttuk 1542 és 43-ban Görgey Lőrinc menedéket ad a protestáns elveket hirdető Leudeschitnek, fiai pedig előmozdítják ezen eszmék terjedését. Görgey László 1574-ban ΙΙΙ/24-én egyezményt köt a szepesi káptalannal, melyszerint azon görgői lakosok, kik a káp talan alá tartoznak, a dézsmát egyenesen a káptalannak fizetik, mig a Görgey család alá tartozók csakis a helybeli papnak adják tizedüket, a plébános azonban tartozik a káptalani alattvalóknak is a szentségeket kiszolgáltatni. Ezzel a pap függővé lett a földesurától, s módjában állott, a földesurának tetsző módon a káptalani alattvalókat is oktatni, téríteni.