Görgey Albert: A Görgeyek és a reformáczió (Igló, 1916)

Toporczi törzság

- 30 — becsukatta. Ugyanekkor kérelmére Alsórépáson kárbecslés történik, mely kárt az olsavicaiak csináltálc. 1668-ban birói uton felszólítja Berthóty Gábort, hogy büntesse meg azon olsavicai jobbágyát, ki Illésnek egy répási jobbágyát megölte; Ugyanekkor Berthóty Jánossal is kellemetlensége van jobbágyai miatt. 1674-ben Rády János értesiti, hogy Berthóty Sámuel az olsavicai határt megjelölte. Ugyanez évben Kiszely János felszólítja, hogy olsavicai alattvalóit, kik répási embereket megöltek, büntesse meg. 1675-ben pörbe fogja Kiszely Ezéchielt, mert alattvalói erőszakos módon jártak el és gyilkosságot követtek el. Illés a toporci régi templomnak nagy pártfogója volt, midőn 1650. táján „menykő esett a toronyra", ez leégett és a harangok megolvadtak; ő ezeket újra öntette és egy uj harangot vett Ófalváról 100 forintért. Ugyancsak ő csináltatta a meghasadt torony két támfalát, a toronyórát és orgonát. Illés 1677. április 16-án halt meg Eltemették ősei mellé a templom kriptájába. Temetési emlékén olvasható: „Isten a Te kezedbe ajánlom lelkemet". Tekintetes nemzetes görgői Görgey Illésnek, Szepesvármegye első tanácsnokának gyászlobogója, ki Isten intézkedéséből a legborzasztóbb betegségek tengerén hányódtatva, 59. évének folyamán, az 1677-ik év április 16-ik napjának délutáni 4 óráján befutva élete pályáját, az égi hazába költözött. Illés, ki e koporsóban fekszik, született a nemes Görgey nemzetségből Erényben kiváló, észben tehetséges vala, tündökölt Istenfélelemben, kegyes életre törekedvén miben Isten segité őt. Élj Istennek, mivel a halál után is él az erény. A mennyeknek országában van annak hazája, ki jámborul él. Felesége nemzetes Kéler Judith asszony és szomorodott utódai az ő emlékére csináltatták. Még ez évben osztozik az özvegy mostohagyermekeivel, amikor a temetés költségét 128 forint 38 krajcárt is megkapja.