Görgey Albert: A Görgeyek és a reformáczió (Igló, 1916)

Toporczi törzság

— 29 nek, mivel ez szerződést kötött Szabó Györgygyei a bolári birtok eladására nézve. 1617-ben kiadja lányainak Euphrosinának és Borbálának a Szedi kertre vonatkozó okmányokat. 1618-ban a toporci parkban egy kis kétszobás házat építtet, mely 1875. táján romboltatott le. Homlokzatán e sorok voltak olvashatók: „Nemes, Nemzetes és Vitézlő Görgey István ur nemes Lapispataki Segney Zsuzsánna asszonnyal, szeretett nejével magának, kedves gyermekeinek, hű barátainak örömére és mulattatására építette, állította és csináltatta. Kik mindnyájan dicsérik az Urat, 1618. március". István a rá következő évben meghalt. 1622-ben Segney György 270 forintért visszaváltja busóci birtokát. 17. Illés Született 1618-ban Toporczon, apja, születése után egy évvel meghalt s bár anyjára volt teljesen bízva, önálló és erős lelkű lett és a jezsuitáknak nem sikerült őt, mint Ezéchiel bátyját, a katholikus hitre visszatériteni. Illés álhatatos marad az uj hitben, melyet már nagyapja vett fel és erős támasza lett a protestantizmusnak. 1628-ban Illést és testvéreit, illetve gyámjukat inti Segney György, hogy a nála elzálogosított birtokokat váltsák ki 1630-ban gyámja tiltakozik, hogy Segney György a busóczi birtokot idegeneknek eladja. 1631., 1638. és 1640-ben határjárást kér Podolin, Richwald és Almás községek határán. 1649 ben eladja testvéreivel együtt Busóczot Segney Péternek és Istvánnak. 1652-ben megveszi Segney Zsigmond fiától, Pétertől és Istvántól azon birtokrészt, melyet Segney Zsuzsanna birt zálogban. 1657-ben nevében testvére Ezéchiel óvást emel a káptalan ellen, nehogy a Horanszkén, Brusnikon és Piszarócon levő majorokat a káptalan eltulajdonítsa. 1665-ben egyezséget köt Miklós testvérével bizonyos görgői, kislomnici és malduri jobbágyokat illetőleg. Ugyanez évben visszahelyezi őt Veselényi nádor szentgyörgyi malmának birtokába, melyet tőle Dudás, Segney Albertnek egy embere, elvett. 1666-ban tiltakozik ellene Leibic városa, mert pásztorát