Molnár Rudolf: A finn evangéliomi mozgalom előzményei és kialakulása (Budapest, 1948)
I. Fejezet. Egyetemes egyháztörténeti háttér
kapaszkodott. 1836-ban Helgumban találjuk, mint házitanítót. Ott a világi élet ragadta magával. A lelkiismeret vádjai azonnal jelentkeztek. 1 Már a végletekig fokozódtak a harcok, amikor főiskolás korában Stockholm mellett, Lännaba került házitanítónak. Mivel Isten nem adta jelét annak, hogy meghallgatja imádságait, Isten létezésében kezdett kételkedni. Ebből a rettenetes helyzetből mégis kisegítette őt az ú. n. teológiai bizonyítás. Kételkedésében még azt is megkérdőjelezte, hogy a Biblia egyáltalán Isten igéje-e? Legszörnyűbb helyzetében Scott Georg metodista prédikátor szavai enyhítettek lelkén. Scott arra biztatta, hogy mérje meg, mennyi ok és körülmény szól a Biblia, mint Isten igéje hitelessége mellett és mennyi ellene. Az előbbi többet nyomott. A kételkedés eltávozott és a béke ismét visszatért. 17 1 Rosenius és Scott között barátságos munkaközösség született. Scott 1830-ban azért ment Stockholmba, hogy az ott szolgálatot teljesítő Wesley-féle Missziói Társulat prédikátorának, Mr. Stephensnek munkáját folytassa. Igen megnyerő és vonzó egyéniség volt, meleg lelkesedéssel igyekezett a gyakorlati kegyes életet felébreszteni. Lassanként ellene is jelentkezett az oppozíció, részben amiatt, hogy svéd nyelven végezve az istentiszteletet, elterjesztette az országban a metodizmust, részben azért, mivel »új egyházat« (gyülekezetet) igyekezett szervezni az angol kolónia számára. Később annyira elmérgesedett a helyzet, hogy távoznia kellett az országból. 17 2 Ezt megelőzőleg Scottnak még alkalma nyílt arra, hogy a lelkészi pályától megvált Roseniusnak megmutassa hivatását, mint belmissziói prédikátori munkát. 1840-ben segítőtársul vette maga mellé. A következő évben helyettesének tette meg, s utódjának tekintette. Együtt alapították a »Pietisták« c. lapot. 17 3 Bár Rosenius elismerte, hogy a lutheri egyháznak sokkal nagyobb az öröksége, mint a metodizmusnak, mégsem állíthatjuk, hogy Scott hatása elenyésző lenne életében. Nagy figyelmet szentelt az evangelikálista keresztyénségnek. 17 4 Terjesztette is erősen az angolszász vallásosságot és a többé-kevésbbé nonkonformista irodalmat. Lapjában gyakran szerepel Baxter, Doddridge, Bunyan, Haldene, stb. neve. 17 5 Kapcsolatba került stockholmi tartózkodása idején a herrnhuti szellemű Rutströmmel is, tőle azonban csak mérsékeltebb gondolatokat vett át. 17 8 Énekesköny vének, a »Nya Zions sánger«-nak nagy jelentőséget tulajdonított. Említi néha Zinzendorf Sión énekeit iSj de számára mégis Hollatius David herrnhuti körökben elterjedt »Kegyelem rendje« c. könyve volt a legfigyelemreméltóbb. 17 7 17 1 Brandt, Carl Olof Rosenius, KÄ 1914, 358—365. 1. 17 2 „ 365—370. 1. na 371 373 17 4 Brandt, Carl Olof Rosenii förkunnelse, 19. 1. 17 5 „ 42. 1. 17 8 „ 17. 1. 17 7 ,, 41. 1. 37
