Molnár Rudolf: A finn evangéliomi mozgalom előzményei és kialakulása (Budapest, 1948)
I. Fejezet. Egyetemes egyháztörténeti háttér
Sylvander hatása nem ért el az új-olvasók szélsőségesebb rétedéhez. Az újabb egyházi könyvek miatt sokan felégették a maguk és az egyház közti hidat. Ezt az 1822 jan. 9-i határozat, váltotta ki, mely 1 a királyi törvényőrt felhatalmazza arra, hogy szétoszlassa mindazokat az összejöveteleket, melyeknek résztvevői nem vetették alá magukat a külön gyűléseket érintő korlátozásoknak. Az 1838 márc. 23-i királyi levél meghatározz^« a büntetések fajait is. Elrendelte ez a levél, hogy meg kell büntetni mindazokat, kik lakásaikat istentisztelet idején áhítatok tartására engedték át, valamint azokat, kik ezektől az áhítatoktól nem voltak hajlandók távolmaradni. 16 3 Valamivel a század közepe előtt Hedberg is kapcsolatba került az új-olvasók ezen szeparatisztikus, ú. n. hüperevangéliumi irányzatával. A közöttük és Gerhardsson Gerhard közötti ellentét már a legszélsőbb határokon mozgott. Gerhardsson Schartautól nyert indításokat, és fokozatosan »odafejlődött«, hogy elvetett minden evangéliumi irányból érkező befolyást, szigorúan elítélve még a Zinzendorf féle Sioniénekeket is, minek következtében ellentétbe került természetesen Roseniusszal és Hedberggel is. 16 4 Az új-olvasók többsége az előbb említett mérsékeltebb irányhoz tartozott. A Larsson Anders vezetése alatt álló egyháziasak nem viseltettek az egyházzal szemben olyan ridegen, ha nem is elégítette ki őket azoknak a papoknak prédikációja, kik nem az evangélium szellemében prédikáltak. 16 5 Ennek a csoportnak a köréből nőtt ki az újevangéliumi áramlat, mely a herrnhuti hatásoktól függetlenül sok ponton eltért az igazi herrnhuti tradíciótól. 16 6 Az új-evan g éliu mi irány egyházi és etikai vonása megerősödött, amikor több lelkész csatlakozott hozzá, kik közül a figyelemreméltóbbak Br an deli Pehr norai és Seiahn Erik Petter sábrái lelkészek voltak. Brandell és Selahn működése nyomán hatalmas ébredés támadt. Az általuk rendezett háziáhítatokra 80—100 km-ről is érkeztek résztvevők. Gyülekezeteikben annyira megváltozott az élet, hogy nehéz volt ráismerni ugyanazokra az emberekre, kik korábban is ott éltek. A bűn mélységes veszedelméről kezdtek prédikálni. Az új életben való járás, a békesség, az istenfiúság és a bűnbocsánat meg a kegyelem alapjának egyedül a Jézus szenvedését és a halálában történt váltságot tartották. Ostorozták a megromlott kor szellemét és hallgatóikat igyekeztek a komoly önvizsgálat útjára vinni. Ugyanazt az egy kegyelmet kínálták a megtérteknek, mint a meg nem térteknek. A Biblia, Luther művei és az Evangéliumi Társaság könyvei mellett terjesztették az új-olvasók által ellenzett Arndt-műveket és a Sioniénekeket is. A régi énekeskönyv mellett az újat is használták. Ez azt mutatja, hogy mindazt, ami jó volt, elfogadták, ha új is, azonban, mint Englund, i. m. 161—165. 1. isi j 5 165—173. 1. v. ö. Ni'wman, i. m. I. 71. 1. „ 161. 1. 1, 1 Nnvman, i. m. I. 70. 1. 35
