Molnár Rudolf: A finn evangéliomi mozgalom előzményei és kialakulása (Budapest, 1948)
I. Fejezet. Egyetemes egyháztörténeti háttér
is illeti őket e munkakör, mégsem lehet kontároknak minősíteni, ha egyszer Isten Szent Lelkétől elnyerték a tanítás ajándékait. 15 8 A mozgalom elterjedt Skellefteaban is, hova Stálberg segédlelkésze, Andersson Lars vitte el azt 1814-ben. A mozgalom élére két i'iatal földműves állt, Gerhardsson Gerhard és Larsson Anders. Az oppozíció ismét csak az ó-olvasók ellen irányult, kik belekeverték a cselekedeteket a megigazulásba és azt állították, hogy ha az embernek nem lenne értelme, nem is hihetne. 15 9 Elítélték nemcsak Tolleson, hanem Arndt és Nohrborg könyveit is, de különösen az új kátét. Csak Luther könyveit használták. így ismét szembekerültek a papokkal, kik szupranaturalista, vagy egészen racionalista szellemben tiszta moralizmust prédikáltak, anélkül azonban, hogy a tanítást saját életükre alkalmazták volna. 16 0 Ilogy mi Skellefteä új-olvasóinak vallásosságában a lényeg, Gerhardsson Gerhard »Keresztyén Hitvallása« mutatja meg. Eszerint ők is észrevették Isten törvényéből, hogy a törvény lelki, de ők testiek, Kétségbeesetten kezdték vizsgálat tárgyává tenni Luther könyveit, melyek megmagyarázták számukra a Bibliát és megtanították őket arra, hogy Krisztusban és Krisztus által övéik a teljes üdvösség cselekedeteik nélkül, de azt hittel kell birlokolniok. A hitről való tanítás nem veti el a jócselekedeteket, mintha azokra már nem lenne szükség, hanem a hit először jóvá tesz a Szent Lélek által, a cselekedetek nélkül és az ember azután cselekszi a jót. 16 1 Mindez nem jelentette náluk a jócselekedetek megtagadását, sőt inkább a jócselekedetek forrásához való elérkezést. Mikor Hambreus esperes és Almqvist püspök vizitációs útjaik alkalmával nem nyerték el az új-olvasók bizalmát, Sylvander Josua, herrnhuti szellemű jogtanácsos azt a megbízatást kapta, hogy induljon Norrbottenbe és ott tanulmányozza azok vallásosságát. Sylvander útja igen eredményes volt. Megállapította, hogy az olvasók tiszteletreméltó, erkölcsös és igazságos gondolkodású tagjai a gyülekezeteknek. Áhítatos összejöveteleik tartását is azzal okolták, hogy részben hosszú az út a templomos faluig, részben pedig Luther könyveinek forgatásából sokkal több hasznuk származott, mint a papok filozófiájából, vagy moralista igehirdetéséből. Sylvander javaslatára a mozgalom mérsékeltebb iránya beleegyezett abba, hogy ezentúl nem maradnak el az istentiszteletekről, .sem istentiszteletek idején nem rendeznek áhítatokat, melyek tartására viszont; szabaadságuk van akkor, mikor a templomban nem tartanak istentiszteletet. 16 2 16 8 Mikor Palmgrent megbüntették, elhatározta, hogy elvégzi a szükséges tanulmányoka! a lelkészi oklevél megszerzésére, de a megfeszített munka következtében már 1811-ben meghalt. Englund, i. m. 397—424. 1. 15 9 Englund, Om det Vesterbottniska „Nyláseriet", Teol. Tidskr. 1889, 105 1. 16 0 „ i. m. 105—114. 1. 16 1 „ 114—120. 1. 34
