Molnár Rudolf: A finn evangéliomi mozgalom előzményei és kialakulása (Budapest, 1948)

I. Fejezet. Egyetemes egyháztörténeti háttér

formában jelentkezik. Az il'jú korában kapott herrnhuti nevelés Jézus váltságművére irányította figyelmét, de a reformátori váltság-gondolat mélységéig mégsem ért el. Teológiáját inkább a természet és lélek ellentéte, mint a személyes kategóriák határozták meg. A reformáció legközpontibb fogalmai, mint a bűnök bocsánata és a megigazulás igen háttérbe szorultak nála.

11

4 Még a felvilágosodás idején is sok helyen élt a régi hit, természtesen csak a felszín alatt. Sok vidéki lelkész hirdette is azt. A legegyszerűbb néprétegek, melyekhez a felvilágosodás általában nem ért el, a régi idők kegyességi irodalmában kerestek táplálékot.

11

5 A középosztályról Holmqvist azt állítja, hogy ott az egész XIX. században a felvilágosodás volt az általános vallásossági gyakorlat.

11

0 Másfelől Seeberg arra hívja fel figyelmünket, hogy már akadtak, akik a felvilágosodással ellentétes szempontokat képviseltek. A pietista kegyesség megmaradt. Az ébredés korának tüze már fel-felvillant. A Deutsche Christentums-Gesellschaft (Német Keresztyén Társaság) fiókosztályait mindenfelé megalapították. Trakt átus,-Szövetség is keletkezett.

1

1· A kezdetben felébredt kegyességi élet természeténél fogva inkább határozatlan és szintelen volt. Ha a kérdést közelebbről vizsgáljuk, azt mondhatnánk, hogy itt elsősorban az új-pogányság értelem-imádatától a hithez és egy másik Isten-imádathoz való visszatérést figyelhetünk meg, A pietizmus kegyessége az othodoxia alaptanaihoz kapcsolódik kezdetben, s egyelőre nem tűnnek ki a hitvallási különbségek.

11

8 A nagy ébresztők csoportjában ott találjuk a katolikus egyház tagjait, mint pl. Sailer Joliann Michaelt, (1751—1832), valamint az egyház által számkivetett Boos Martint (1762—1825) és Gossner Johannest (1773—1858). Gossner később az evangélikus egyházba lépett (1826). Különösen a két utóbbi hatását figyelhetjük nleg Finnországban, ott is közelebbről az evangéliumi mozgalom alapítójának, Hedbergnek a működésében. / Sailer misztikus vonású kegyessége, valamint csendes, alázatos, szíveket megragadó lénye figyelemreméltó. Tágszívüsége az átmeneti kor emberévé teszi. Boos kapcsolatót tartott mind vele, mind a protestáns pietis^ tákkal. Róla azt jegyezték fel, hogy kevéssel maradt Luther mögött a szeretetben, a kegyelem szabad evangéliumának hirdetésében és a bibliai egyszerűségben. Evangéliumi bizonyságtevése a lelkileg megkísértetteket gyűjtötte egybe.

11

9 Meg tudta vigasztalni az alázatos lelkeket 11

4 Takala, Suomen evankelisen liikkeen história I. 38. I. Seeberg, i. m. 21—23. 1. 11

5 Holmqvist, Ur kristendomens história mellan vürldskrigen 1811—191 í. 28. 1. 11

7 Seeberg, i. m. 21—23, 53—59. 1. ll

á Seeberg, i. m. 54—59. 1. »'•>Lund, i. m. II. 697—699. 1. 26