Molnár Rudolf: A finn evangéliomi mozgalom előzményei és kialakulása (Budapest, 1948)
I. Fejezet. Egyetemes egyháztörténeti háttér
azzal a gondolattal, hogy ők már előre bűnbocsánatot nyertek a Krisztus érdemében, melyet egyszerűen hinniök kell. Gossner Johannes is Boos Μ. által jutott ébredéshez. A kvietista metodizmust követte és a bernhardi (Clairvauxi Bernát) felfogás irányában dolgozott. 12 0 1804-től azonban a bűnbocsánatra helyezi a fősúlyt, amit a Megváltó által nyer el .az ember. Ritschl szerint Gossnernak ekkor még fogalma sem volt a lutheri megigazulás tanáról. Kizárólag abban bízott, hogy az igazságos Krisztus őbenne van, ő maga pedig a Krisztusban megigazultan él. 11 Az evangéliumi alapvonások mellett is megtalálható az általa alapított mozgalom életében a katolikus kegyességtől örökölt misztikus-spirituális vonás. 18 2 Idővel a pietista áramlatokban egyre inkább előtérbe került a hitvallásos szemlélet, mely követelte a neológ irányzat elvetését, hogy helyet adjanak az ó-lutheránus felfogásnak és így minden oldalon viszszatérhessenek magához Lutherhoz. 1-· 1 Valamilyen formában a hitvallásos irányba való fejlődést mozdította elő Hegel történetfilozófiai szemlélete is, mely még inkább növelte a történeti tankifejezések és szimbólumok értékét. 12 1 A reformáció 1817-ben tartott nagy örömünnepe erős indítóokot szolgáltatott a történeti szemlélet felébresztéséhez. A lutheri egyház elindult azon az úton, melyen vizsgálat tárgyává tette ragyogó ifjúkorát, történeti alapját, hitét és hitvallását, s egyre erőteljesebb öntudatosságra és önérzetre ébredt. A hitvallásos áramlatot Harms tételeiből indították el (1817 okt. 31.). Harms Klaus fejlődése a racionalizmusból az idealizmuson át Schleiermacherhez vezetett, hogy még továbbhaladva végül megállapodjék a »jó öreg« Luthernál. 12 1 Korának áramlatait így jól megismerte. De» ismerte az ügyet is, melynek előharcosa lett. Harms tételei az értelmi-hit ellen irányultak, melyet tulajdonképpen megfosztottak mind az értelemtől, inindj a hittől. Ugyanakkor Harms mindkét lábával lutheri alapon akart állni. Tüzes villámokat szórt az uniót szorgalmazók felé. »Most akarják a lutheránus egyházat, mint szegény leánykát ilyen házassággal feldíszíteni? Ugyan bizony ne vigyétek végbe müveteket Luther csontjai felett! Hiszen azok életre kelhetnek, és akkor jaj lesz nektek!« A tételek tulajdonképpeni tartalmát a bűnbocsánat és a szentségek képezték. A katolikusoknak csak szentségeik vannak, a reformátusoknak pedig csak igéjük, de a lutheránusok mindkettőt magukénak vallhatják. 12 6 Harms tételei nem tartalmaztaak egy végéig átgondolt dogmatikai orthodoxiát, 12 7 de ébresztő kiáltásként hangzottak egész Németország 12 0 Takala, i. m. ΊΟ. 1. 12 1 Ritschl, i. ni. I. 558—564. 1. 12 2 Gummerus, i. m SKSV II. 171—16. J. 12 8 Brandt, i. m. KÄ 1914, 335. 1. 12 4 Holmqvist, i. m. 65. 1. 1 2 5 Holmqvist, Kyrkohistoria III. 24. 1. 12 CSeebcrg, i. m. 65. 1. v. ö. Holmqvist, Ur kristendomens história mellűn världskrigen 1814—1914. 65. 1. 12 7 Holmqvist, i. m. 65. 1. 27
