Molnár Rudolf: A finn evangéliomi mozgalom előzményei és kialakulása (Budapest, 1948)
I. Fejezet. Egyetemes egyháztörténeti háttér
munkájában találhatjuk meg. A svéd és finn biblia-társulat történetének elején legerőteljesebben az ismert skót Paterson J. tevékenykedett. Paterson 1776 febr. 26-án született. Lelke már gyermekségétől kezdve az örökkévaló dolgok felé fordult, és a Londoni Missziói Társulat megalapítása csak még inkább megerősítette szívében a missziói törekvéseket. A leghatározottabb vallásos behatásokat az evangelikálizmustól nyerte, mégpedig a skóciai vallásos megújulásban figyelemre méltóan közreműködő Haldane-testvérek papi szemináriumában. Az intézetben nevelkedett prédikátorokat azzal vádolták, hogy különleges felfogásuk volt a hit lényegéről. Az érdem nélküli váltság, a cselekedetek nélkül, kegyelemből elnyert üdvösség minél erőteljesebb hangsúlyozására irányuló törekvésükben olyan messzire mentek, hogy — véleményük szerint — Jézus halála, függetlenül az ember gondolatától, vagy cselekedetétől, már elégséges ahhoz, hogy elsegítse a legnagyobb bűmöst is az Isten előtti szeplőtelen megállásra. A hitet úgy magyarázták, hogy az kizárólag Krisztus halálának és feltámadásának igazként való elfogadása. Azt gondolták, hogy mivel a hit lényegétől független a szív állapota, a cselekedetek pedig kirekesztettek, minderi az Isten munkája, az ember szerepe csak a passzivitás. A mozgalomlegveszedelmesebb ellenfelei is elismerték a helyes tendenciát arra vonatkozóan, hogy a mozgalom emberei az érdem nélküli kegyelmet hangsúlyozták. Ezáltal közelebb kerültek »az egyedül hit által« lutheri gondolathoz, melyet református oldalon különben mindig nehezen értettek meg. Világosabb látást eredmnéyezett a hit tulajdonságára vonatkozóan, mikor 1 a Jézusba vetett és igéjében való bizodalom gondolatát hangsúlyozták. Nem fogadták el azt a prédikációt, mely^ a Jézusról való bizonyságtevés helyébe a hit prédikálását tette. 10 7 A fent ismertetett gondolatok, különösen akkor, ha az azokhoz fűzött felvilágosításokat nem fogadjuk' el, egészen szószerint emlékeztetnek a finn evangéliumi mozgalomnak arra a felfogására, mely Krisztus művét önmagában hangsúlyozta a hit mellett, s hangsúlyozta annak hittel való elfogadását, de úgy, hogy éppen az emberi érdem kizárására hívja fel a figyelmet. Ilyen gondolatok légkörében nevelkedett Paterson, bár nem vallotta mindegyiket a magáénak. 10 8 Első tervének megvalósulása, m-e Ív· a misszió területére vitte volna, egyre csak késett. A várakozási időt Paterson,' Dániában, barátjánál, Ilenderssonnál töltötte, kivel a belmisszió munkájához foglott. Ez a munka aztán annyira lekötötte őket, hogy mellette a külmissziói munka háttérbe szorult. A két ország, Anglia és Dánia közötti feszült politikai helyzet arra kényszerítette őket, hogy Svédországba helyezzék át munkaterületüket. 10 9 így jutott el Paterson Finnországba is evangelikálisztikus felfogásával és törekvéseivel. A német hitvallásos áramlat harca a felvilágosodással. A német hitvallásos áramlatot, mint ellenhatást a felvilágosodás vallásossága 10 7 Rodhe, i. m. KÄ 1906, 141—113. 1. 10 8Gummerus, i. m. SKSV II. 61. I. 10 9 Rodhe, i. m. KA 1906, 143—157. I. 24
