Molnár Rudolf: A finn evangéliomi mozgalom előzményei és kialakulása (Budapest, 1948)

I. Fejezet. Egyetemes egyháztörténeti háttér

mégpedig azzal, hogy a misszió ügyét, filantróp próbálkozásokat és szociális reformokat szolgáló társulatokat hozott létre.

10

0 Az evangelikálizmusban már csíráztak azok a magok, melyeket bár hazai talajba vetettek el, de a világ-misszió számára ígértek értékes, gyümölcsöket. Megalapították 1795-ben a különböző egyházak közötti szövetséget, a »London Missionarv Society«-t és 1799-ben életre hívták a »Church Missionary Society«-t; az utóbbi kizárólag az államegyház egyik szerve volt.

10

1 A keresztyénség belső, evangélizációs munkáját igyekeztek iratterjesztéssel is elmélyíteni. 1799-ben megalajpították a »Religious Tract Society«-t. Az ezen keresztül terjesztett traktátusok a különböző vallásos csoportok közötti tanbeli különbséget igyekeztek háttérbe szorítani. Mindenegyes traktátus elsősorban a megváltás útját igyekezett olyan világosan megismertetni, hogy aki csak kezébe vett egy ilyen iratot, megérthette azonnal, mire van szüksége, hogy üdvözüljön.

10

2 Az evangelikálizmus írás-elve természetesen előmozdította a Biblia terjesztésének munkáját; ezt a feladatot a Brit- és Külföldi Bibliaterjesztő Társulat látta el. (1804-ben alapították.) Az evangelikálizmus termékeny talajából sarjadt a vasárnapi-iskola, az ifjúsági munkák különböző fajai,

10

3 a szegények gondozására, a leányok nevelésére, a rabszolgák felszabadítására és a fogházak reformálására irányuló különféle törekvések.

10

4 Népszerűvé lett az evangelikálizmus, igaz, hogy elvesztette első lendületét, a XIX. század elején mégis az angol egyház legerőteljesebb tényezője volt.

10

3 A fentebb említett eredmények elegendők ahoz, hogy rávilágítsanak az evangelikálizmus által hirdetett evangéliumra, mint Istennek hatalmára. Ha nem vesszük figyelembe az evangelikálizmus kálvini irányú szentség-fogalmát és tanbeli táglelkűségét, nagyon sok olyan vonást találunk benne, mely a finn evangeliumi mozgalomban is megtalálható. Ilyenek pl. az ember teljes megromlottságáról vallott meggyőződés, az igehirdetés középpontba való állítása, a Krisztus váltságművén alapuló tökéletes megváltás általános hangsúlyozása, a Bibliához való ragaszkodás és a .Bibliának a tudományos kutatások fölé helyezése, az egyházi kérdésekkel való foglalatosság hiánya és a közösségi munka kiemelése az egyházé mellett.

10

6 A két mozgalom közötti történeti kapcsolópontokat a misszió területén, valamint a Biblia és a traktátusok terjesztésének 10

0 Ilolmqvist, Episkopalkyrkan, Nordisk Faniiljebok, 923. 1. 10

1 Az addigi missziói munka többé-kevésbbé esetleges volt. Ilolmqvist, Kvrkohistona III. 2. 1. ν. ö. Lund, i. in. II. 679—681. 1. 10

2 Rod he, i. ni. KA 1906, 138. 1. 10

3 Ilolmqvist, i. m. III. 6. 1. 10

4 Wakeman, i. m. 432. 1. Az evangelikálizmus hatását még a romantikus mozgalom klasszikus poetizmusában is megfigyelhetjük. a. 434. 1. 10

í Az evangelikálizmus alapfelfogására lásd Gummerus, i. m. SKSV II. 62i 1. 23