Molnár Rudolf: A finn evangéliomi mozgalom előzményei és kialakulása (Budapest, 1948)
I. Fejezet. Egyetemes egyháztörténeti háttér
gálni, kik nem kívántak mást, mint egyedül a Jézust. Ha azzal vádolták volna őket, hogy képtelenek ellentállni a deizmus és a liberalizmus támadásainak, talán a Biblia szavainak hatalmára utalva arra figyelmeztettek volna, hogy mindenkinek és mindennek a szoros kapun át kell bejutnia Isten országába. Aki azon átlép, minden bizonnyal fel is fogja az ú. n. szegények evangéliumát. Ebből származott ennek az irányzatnak egy másik elnevezése, a »Low Church«. A teológia másodrendű volt számukra amellett, hogy a lélek megszabadult a világtól és felmagasztal-« tátott az örökkévalóság dicsőségébe. A Low Church elnevezés megvilágítja az evangelikálizmus viszonyát a teológiához, de ugyanakkor az egyházhoz való viszonya is szembetűnik. Az irányzat egy része ugyanis már kezdetben az egyházon kívül helyezkedett el. De az egyházi evangelikálizmus számára sem voltak égetőekaz egyházat érintő kérdések. Az érdeklődés inkább más természetű problémák irányában nyilvánult meg. Mivel a vallást az Isten és az egyén dolgának tartották, nem méltatták figyelemre annak az egyetemes emberiségre kiható követelményeit. Az is igaz, hogy semilyen más egyházi szisztémát magukévá nem téve, megmaradtak az államegyházban. A i evangelikálizmus hívei számára az angol egyház mégis csak egyike volt a protestantizmus sokféle formájának, és bele tartozva még egészen nyugodtan lehetett prédikálni nonkonformista kápolnákban és megértést lehetett tanúsítani minden protestáns szekta iránt. 9 7 Az evangelikálizmus hívei könnyen elismerték a hivatalos egyház külső tekintélyét és hittételeit. Sohasem akarták megváltoztatni egyházukat és annak könyveit. Hangsúlyozva a Bibliának azokat a mondásait, valamint a törvény paragrafusaiban és a homiliákban azokat a részeket, ill. kifejezéseket, melyek egységben voltak saját gondolataikkal, azt próbálták bizonyítani, hogy ők valóban az egyház emberei. A Common Prayer Book (Imádságos könyv) mindazon részeit, melyek ellentétben álltak gondolataikkal és nézeteikkel, a babona veszélytelen maradványainak tartották. Inkább figyelmen kívül hagyták az egyház tanítását, semhogy ellent mondjanak annak. 9 8 Az anglikán egyház oldaláról szemlélve az evangelikálizmus saját egyházával szemben tanúsított érdektelenségét igen sajnálatos körülménynek kell tekinteni, de éppen ez a körülmény nyitott ajtót a lutheri hatások előtt, ami pedig az evangélium diadalát eredményezte. Az evangelikálizmus individuális vonásait azonban nem szabad túloznunk. A lelki és szellemi közösségi-élet szükségletei iránt sokkal több megértést és jelet találunk nála, mint a történelmi egyházi közösségeknél. Meg kell említenünk azt is, hogy a közösségi munkamódszert az evangelikálizmus vezette be Isten országa építésének a munkájába, 5 9 8 7 Wakeman, i. m. 431. 1. »8 431 j 9 9 Lund, i." m. II. G82. 1. 22
