Molnár Rudolf: A finn evangéliomi mozgalom előzményei és kialakulása (Budapest, 1948)
I. Fejezet. Egyetemes egyháztörténeti háttér
Figyeljük még meg azt is, hogy milyenné vált a herrnhutizmus és az orthodoxia közötti viszony. Meg kell állapítanunk először is azt, hogyi £ két áramlat között íigyelemreméltóan sok volt a megegyezés; elsősorban az alap: a megváltásról szóló tan. A svéd orthodoxia képviselői csodálattal illették azt az erőt, mellyel Zinzendorf a váltságról szóló tan ügyét képviselte, és megállapították, hogy az ő tanításuknak is ugyanez az alapja. 8 8 Kifejezték afeletti örömüket, hogy az evangélium ismét szabaddá lett és hogy legalább lehet valamit a pietista mozgalmak helyére tenni. C 9 A herrnhutiak nem hanyagolták el a hit gyümölcseinek és az üdvösség rendjének egyéb pontjairól való megemlékezést sem. 7 0 Tanbelileg nagy vonalakban majdnem egyek voltak. Ugyanakkor azonban a megigazulás tana sokkal inkább szívügyük volt, mint általában az orthodox papoknak. 7 1 Az orthodoxia gyengeségeire komolyan figyelmeztettek. Elismertek viszont azt, hogy ha az istentelen pap becsületesen olvassa, vagy énekli Isten igéjét, munkája nyomán áldás fakadhat. De ha ehhez hozzátesz valamit a sajátjából, könnyen elferdíti azt. Szigorúan elítélték az úrvacsorával való visszaéléseket, valamint azt, hogy olyan nagyon kevéssé igyekeztek megtartani a gyermekeket a keresztség kegyelmében. A bűnbocsánat felületes és szinte »rendőrszerű« volt. Harcoltak az olyan egyházi tanítók ellen, kik a hitet »száj-, és érteimhitté« tették, kik úgy éltek, mintha Krisztus azért halt volna meg, hogy az emberek annál szabadabban vétkezzenek." 1 Az értelmetlen vezetők alkalmat adtak a népnek arra, hogy az egés ζ üdvösség-ügyet tisztán opus operatumnak fogják fel. A megtérés eszközéül szívesen ajánlották a herrnhutiak az igazi evangélium-hirdetést és az eeclesiolát. 7 3 Megvádolták a herrnhutizmust katolikus tendenciával is, 7 4 hogy t. i. hitvallás-felettiségében figyelmen kívül hagyja a lutheri tanítást, hogy az inspirációról alkotott felfogása, vagy a terminológiája nem mindig bírja el a kritikát, hogy sokszor az érzelmekre igen nagy hangsúly esik. Mégis, ami a herrnhutizmusban lényeges, különösen az istenfiúság bizonyosságának hangsúlyozása, valamint a tiszta krisztocentrikus szemlélet, szorosan kapcsolódik a lutheri gondolatokhoz. 7 5 A radikális pietizmus kegyelmi eszközök nélkülisége, vagy a mérsékelt pietizmus törvényeskedő szemlélete elleni harca, a szív melegségével való rátekintés Jézus sebeire mind arra vall, hogy a herrnhutizmus a szó nemes értelmében az evangéliumi mozgalom előáramlata volt. 6 8 Jacobsson, i. m. 96. 1. „ 138. 1. 7 0 „ 156—159 1. Igaz azonban az is, hogy — véleményük szerint — nem kellett törvényszerű módon ráerőszakolni a jócselekedetek gyakorlását az olyanokra, kik az újjászül etésen keresztül a Jézus vérével megszenteltettek és bűneiktől niegmosatta k, mivel ezek saját akaratukból és Krisztus szeretete által hajtva szívesen követték Urukat. 7'U. a. 150. 1. " ., 10Ü. I. Pleijel, i. m. 59. 1. « ., 155. 1. 7 4 Ritschl, i. m. III. 201. 209. 213. 1: 7 5 Aulén, i. m. 293. 1. 18
