Molnár Rudolf: A finn evangéliomi mozgalom előzményei és kialakulása (Budapest, 1948)

I. Fejezet. Egyetemes egyháztörténeti háttér

b / Evangéliumi áramlatok Finnországon kívül a XIX, század elején. A bevezetésünkben hangsúlyozott reakciós jelenség megfigyelhet") azokban az ébredési mozgalmakban is, melyek a XIX. század elején jelentkeznek a protestáns világ különböző területein.

7

6 Valamennyi mintegy ellentéte volt a felvilágosodás sokrétű örökségének, vagy a merev magas-egyházi, vagy a törvényszerű keresztyénség formáinak. Ilyen mozgalmak szinte majdnem minden protestáns államban és viszonylag majdnem ugyanabban az időben támadtak.

7

7 Ezek közül különösen figyelemreméltóak azok, melyek a finn evangéliumi mozgalom hátterét képezik. A brit evangelikálizmus. A XÍX. század elején a brit világban a »the evangelical revival« képviseli az evangéliumi áramlatokat. Holmqvist professzor, tankönyvében a svéd »evangelikal« kifejezést használja, mintegy pótlékul, hogy megóvjon a ferde irányba vezető képzettársítástól, melyet az »evangelisk« terminus technikus okozhatna.

7

8 Ezért használja a finn és német nyelv és használjuk most mi is az evangelikálizmus kifejezést. Az evangelikálizmus gyökerei a metodizmusban rejlenek. A metodizmus előtt a reformáció alapgondolata: Isten kegyelmének a Krisztusban nyújtott szabadítása, — nem járta át az angol nép vallásosságát.

79 A metodizmus alapítóira különösen a herrnhutiak közvetítésével Angliába jutott lutheranizmus hatott, mellyel elsőnek a Wesley-testvérek találkoztak amerikai útjukon. A herrnhutiak egyik képviselője: Böhler Peter, Londonban a hit prédikálásának fontosságát hangsúlyozta. Wesley John még Európába is átjött, hogy találkozhassék a Böhler által képviselt herrnhutiakkal. Wesley J. életében bizonyos fordulatot jelentett Luther: Római levélhez írt előszavának olvasása.

8

0 Mikor Whitefield és Wesley mégis elváltak egymástól, mindkettőjükben megmaradt valami evangéliumi örökség, de kívüle valami egyéb is, ami nem engedte az evangéliumot teljes szabadsághoz jutni. Whitefield vallotta az emberi természet feltétlen romlottságát és az embernek a törvény cselekedetei nélkül való megigazulását. De a megigazulás tanításának hatását a gyakorlatban meggátolta egy másik tanításával: csak egyesek választattak ki az üdvösségre. Wesley ennél evangéliumibb volt; ő nem ismerte el a predestináció tanítását, s benne az egyesek elvetésére vonatkozó felfogást. Szerinte ez a tanítás zsarnokká változtatja az Istent, ami pedig ellentétes a keresztyén vallás központjával: Isten szeretetével.

8

1 7

1 Newman, Nordskánska váckelseröre lser under 1800-talet I. 3—109. 1. 7

7 Brandt, Carl Olof Rosenius, KÄ 1914, 332. 1. 7

8 Hoimqvist, Ur kristendomens história mellan världskrigen 1814—1914. 131. i. 7

9 Lund, Kyrkohistoria fór hemmet II. 649. 1. 8

0 „ II. 653—655. 1. 8

1 Wakeman, Den engelska kyrkans história, 420. i. 19