Bruckner Győző: Kray Jakab (Budapest, 1927)
2. Kray Jakab szerepe a késmárki Thököly-féle várkastély és tartozékainak visszaszerzésénél
29 raekműve került ily módon Bécsbe, Kray Naplója szerint. 51 Nem vesztegetési célzattal, hanem tisztán elismerés és hála jeléül juttatott egyik-másik magasabbrangú tisztviselőnek ilyen emléktárgyat. Az ajándékozásnak ez a módja az akkori idők szokásaihoz tartozott. Kray J. érintkezésbe lépett Rueber Ferdinánd gróffal is, valamint Talentsi nevű titkárjával és az utóbbival ismételten hosszasan tárgyalt a békés megoldás feltételeiről. Rueberék, Kray Naplójának feljegyzései szerint eleinte arra a merev álláspontra helyezkedtek, hogy a késmárki várkastélyt tartozékaival együtt a Thökölyek magánföldesúri jogkörének összes attribútumaival váltották magukhoz.· Csak nehezen sikerült őket e felfogás téves voltáról meggyőzni, hiszen ők ennélfogva erősen vitássá tették a város azon álláspontját, hogy a várkastély tulajdonképen városi területen épült volna. Hasonlóképen a városé a ius territorii alapján az a 46 ház belső- és külsőségeivel együtt, melyet a bécsi egyezség Kis-Késmárk néven a Thökölyek várúri joghatósága alá helyezett. Rueberék ezen átcsatolt házcsoportra sem ismerték el a város földtulajdonjogát és eltiltották annak lakóit attól, hogy telkeik után a város részére hadiadóval terheltessenek és egyáltalában a városnak adózzanak. Rueber a leghatározottabban elvitatta a várostól a földtulajdon abszolút jogát és a ius territoriinek a várkastély urával való közösségét hirdette. 5 4 Csak akkor engedett Rueber álláspontjából, mikor a késmárkiak ezen sarkalatos jogát az udvari kancellária oknyomozólag kimutatta és jogtörténelmi adatokkal igazolta. 5 5 A kancellária tehát 1691 július 27-én elismerte Késmárk földtulajdonának abszolút jogát és ezzel közvetve 5 3 U. o. 5 4 Quod autein asserat, praefatuin Civitatem Késmárk, nullo unquam tempore, Jure Absoluto Territorii gaoisam fuisse, immo commune idem Jus Territorii esse cum Domino Arcensi. (Késmárk sz. kir. város titkos levéltárában. Fase. X. num. 235. és lásd Genersich i. m., hol az oklevél közölve van. I. 526—528. II.) 5 5 Napló 1691. és lásd a tartozékrész becsárára vonatkozólag még Késmárk sz. kir. város levéltárában fasc. IX. num. 204.
