Bruckner Győző: Kray Jakab (Budapest, 1927)
2. Kray Jakab szerepe a késmárki Thököly-féle várkastély és tartozékainak visszaszerzésénél
30 elismerte azt is, hogy a várkastély mostani helyén is csak Késmárk földtulajdonjogának figyelembe vételével épülhetett fel. A m. kir. kancellária ezen határozott fellépése meglepte Rueber Ferdinándot, úgy hogy ezentúl engedékenyebb lett és egyelőre már csak a tartozékok megváltási összegének alacsony voltát tette élesebb bírálat tárgyává. Azzal, hogy Rueber F. elejtette a ins territorii közös voltáról szóló elvi álláspontját, lényegesen enyhült a feszültség a két ellenfél között és az ellentétek nem látszottak többé olyan áthidal hatatlanoknak. Sokat lendített ekkor az ügy békés megoldásán gróf Breiner, aki legelőször pendítette meg Kray ]. előtt azt az eszmét, hogy a város eminens érdeke a tartozékokon kíviil a várkastély megszerzése is, mert a városra nézve egyenesen életkérdés, hogy ne kaphasson többé közvetlen szomszédságában, azaz a város területén újabb várurat. Méltányos, hogy a város is hozzon nagyobb áldozatot, nemcsak a várkastély tartozékainak megvételére, hanem kísérelje meg egyúttal a várkastély megváltását is. 5 6 Breiner gróf szavai és intelmei mély benyomást tettek Kray Jakabra, úgyhogy ezentúl a várkastély és tartozékai megszerzésének feltételei felől indultak meg a további tárgyalások. Egyelőre a város súlyos pénzügyi viszonyai miatt csak a tartozékok egyrészének megszerzése jöhetett komolyan szóba. Ε tartozékrész becsárát (6000 forint) Rueberék azonban túlságos alacsonynak tartották, viszont Kray J. azzal érvelt, hogy a becsárat a szepesi kamara, mint idegen és nem érdekelt fél. teljesen a helyi viszonyoknak megfelelően állapította meg. A Thökölyek idejében elszakított 46 ház Késmárkon különben csak a felbecsült áron alul kelne el és ez is igazolja a szepesi kamara reális számításait. Hosszas tárgyalások, kölcsönös rábeszélések következtek. amelyekben nem kis szerep jutott Rosenberg gróf udvari kamara-elnökén kívül elsősorban Strattmann gróf kancellárnak és mindenekelőtt Breiner grófnak, Kray leg5 6 Napló 1691. A kamara álláspontját különben már nov. 9-én közölte Rneberékkel. (Késmárk sz. kir. város titkos levéltára fasc. X. 242.)
