Kovács Sándor: Madách történetszemlélete (Pécs, 1940)

15 végezni munkáját, betölteni hivatását: Jézus személyiségét és tanítását újra napfényre hozni a ráomlott hamu és törmelék alól. Amint a földtörténet korszakai egy-egy világtemetőt jelentenek, az emberiség történelmének nagy fordulói, átváltásai is nagy temetők; nemcsak épületek, várak, templomok dűlnek romba, nemcsak emberöltők, népek hanyatlanak sírba, hanem bálványozott, szilárd sziklának hitt világszemléletek is. A keresztyénség menti át a letűnt világ értékeit a támadó új világ számára drága örökségül s az új életfejlődés alapjaként új útra indító pályafő gyanánt. VI. Miért választotta a költő a keresztyénség megszületése keretéül Rómát s hanyatlása színhelyéül Konstantinápolyt? — A görög világ közelebb esett a szent földhöz, a görög szellem korábban találkozott az evangéliummal, mint Rómáé. Ε választásban Madách éles történetlátása nyilatkozik meg. A római nép géniusza a gyakorlati érzék, mely a jog- és államalkotásban, a hadviselés és kormányzat művészetében, úthálózatépítésben, a szociális intézkedésekben érvényesült. Minden téren szemelgető, a célszerűt és hasznosat kereső természet. Számára a bölcsészet inkább csak nemes, előkelő szórakozás, míg a görög szellemnek ez az igazi kivirágzása; valóságos élet. Rómában nem születhetett volna meg sem Platón, sem Aristoteles. A római szellemet a keresztyénségnek gyakorlati oldala és értéke ragadta meg; hitbölcselete nem érdekelte, csak az a része, ami egyéni életére vonatkozott. A háromsági vitákban egy új' mythologiateremtés kísérletét látta, amiben több része van a köszörült elmeélnek, mint a hitnek. A római lélek az egyéni üdvözülés problémájában merült el. Theologusait elsősorban ez a kérdés foglalkoztatta, másodsorban az egyházszervezet kérdése, ami a jog klasszikus népénél természetes jelenség. Az egyén üdvözülésének, újjászületésének, megváltásának, lelki nyugalmának szükségét a nyugati keresztyén igazabban és őszintébben érezte, mint keleti testvére. A nyugati keresztyénség legnagyobb történelmi válságát, a reformációt is, az egyén üdvözülésének kérdése okozta. Luther lelkének nagy viharát az a kérdés szülte, vájjon a megigazulás az érdem vagy a hit forrásából fakad-e? Nyugaton születtek a legszebb keresztyén himnuszok, áhítatos művek, imádságok Ambrosiustól fogva a jelen korig. Ε himnuszok és kegyes elmélkedések jó részét, mint halV