Kovács Sándor: Madách történetszemlélete (Pécs, 1940)

12 tette. Az egyén megtisztulása a társadalom, az egész emberi nem megtisztulását jelenti. Felbonthatatlan egységben látja az emberi lélek és a közlélek újjászületését. Amint a jeruzsálemi templomból kiűzte a kalmár lelkű árusokat és üzéreket, akik a szentség hajlékát latrok barlangjává alacsonyították és megfertőztették, kiűzi az emberi lélekből a bűnt, mindazon tulajdonságokat, amelyek a poreredetre, a por törvényére vallanak, de kiűzi az emberi társadalomból is. Péter apostol a nagy felébresztés eszköze; beszéde mintha a végítélet kürtszavaképen riadna végig a szín eseményein s megtisztul az egyéni lélek, megtisztul a társadalom, amint megtisztult a templom. Ha az eszmény tükre a társadalomnak, mely hisz benne (voltaképen e hit avatja a gondolatot a kor eszményévé), akkor egy egész társadalom omlott össze az eszmény megfakulásával. Üj világnak kellett születnie, aminek eljövetelét Ádám-Sergiolus hirdeti Péter szavának visszhangjaképen: Fel hát csatázni, alkotni új világot, Melynek világa a lovagerény lesz, Költészete a:? oltár oldalán A felmagasztalt női ideál. A keresztyénség megszületett, — mint a megtévedt lelkek megváltó hatalma. A kereszt győzött, de nem testi fegyverrel, aminek éle kicsorbulhat, hanem a szellem fegyverével, amely láthatatlanul hódítja meg a lelkeket. V. A konstantinápolyi szín a római színnek ellentéte, negatívuma. Itt is jelen van Krisztus, de míg Rómában az élő Krisztus a láthatatlan hős, aki keresztjével győz és hódít, Konstantinápolyban a feltámadott, mégis holt és újra eltemetett Krisztus. A keresztyénség már győzött a világon, határa egyre terjedt, de belsőleg egyszersmind hanyatlott, mert üdvözítő eszméből intézménnyé, anyagi eszközökkel uralkodó hatalommá lett, ami önmagában látja célját. Gúzsba akarja kötni a gondolatot, kiirtani a kínált járom előtt meg nem hódolókat. Hatalmi vágyával eretnekségeket teremt s azután harcot indít ellenök. Máglyákat gyújt, hogy mártírokat égessen, amint a római imperátorok cirkuszokba, vadállatok elé hurcoltatták az eszme első hőseit. Nero fáklyái újra meggyúltak, de nem imperátori, hanem patriarehai pa-