Kovács Sándor: A speyeri birodalmi gyűlés történelmi jelentősége (Budapest, 1930)
4 nak szüksége volt új oltóágra, nedvkeresztezésre, hogy hivatását tovább szolgálhassa. Az ókori pogány jellemű műveltség újjászületése a szép kultuszával erre nem volt képes; fölékesítette, de újjá nem teremtette. Az elernyedt régi hit helyébe új hitet nem adott. Ez az új hit oly nép kebléből sarjadt ki, mely elevenen érezte az erkölcsi személyes felelősséget s amelyre a megváltás nem pusztán a művészi szépség fölérhetetlen magassága, hanem egész valóját lefoglaló életkérdés: a szolgaság és halál, vagy a szabadság és élet útja. Luther lelkében egy egész nemzet, sőt az egész embernyom vívta szabadságharcát, örökölt, de többé nem boldogító felfogások és életnézetek bilincsei ellen. Ε válságnak és a vele kapcsolatos törekvéseknek kidomborító hátteréül szolgál a Habsburg sas és Valois liliom nyilt versenye a világuralomért; két érvényesülést kereső, erőfölöslegekkel rendelkező nép, a spanyol és francia ellentéte, V. Károly és I. Ferenc nagy történelmi mérkőzése. V. Károly mellett ott áll Amerika újonnan fölfedezett ércereinek Európába özönlő mesés gazdagsága, Németalföld, Flandria műveltsége, a világkereskedelem irányváltása; I. Ferenc mel lett egy új, egységessé vált nemzet egész lelkesedése, erőpróbát szomjazó dicsőségvágya, a lovagvilág utolsó fellángolása. A harc látható célpontja Itália birtoka, ahol a spanyol hatalom Nápolyban és Siciliában már megfészkelte magát és hadműveleti alapot teremtett. Ε világtörténelmi tusába belesodródott a pápaság is, mint Köz ép-Itáliának legnagyobb politikai és katonai tényezője. Jelentékenyebb hatalom volt, semhogy semleges maradhatott volna, viszont jelentéktelenebb, semhogy csatlakozása a harc eredményét eldönthette volna. Helyzete valóban tragikus volt. Másfél évtized alatt két megalázás érte katliolikus hatalmak részéről. X. Leó korában a franciák, VII. Kelemen korában a németekkel egyesült spanyolok kényszerítették súlyos békekötésre. Balsorsát az sem hárította el, hogy megpróbálta az olasz nemzeti egység vágyát fölébreszteni Itália népében, nemzetet teremteni a kisebb-nagyobb államok kicsinyes törekvések hínárjában vergődő, erejét apró huzavonákban fecsérelő lakosságából. Akarata megtörött az olasz államocskák és dinasztiák önző féltékenységén és gyanakvó