Kovács Sándor: Az Ágostai Hitvallás négyszázados emlékévének okirattára (Budapest, 1930)

D. báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelő 1930. évi jelentéséből.

30 bileumi örömének és az ágostai hitvalláshoz való törhetetlen ragaszkodásunknak. A vezető német egyházi férfiaknak személyemmel és általában a jelenvolt magyarokkal szemben tanúsított, kitüntető szívessége megerősített abban az eddigi tapasztalatokon alapuló meggyőződésemben, hogy hazai egyházunk különös megbecsülésnek örvend a lutheri reformáció anyaországának egyházi körei részéről, és a közös vérhullatással megpecsételt magyar-német testvériség nemcsak a múltnak emléke. Számomra felette megtisztelő jele a német testvérek megbecsülésének és rokonérzésének, hogy a német Evangélikus Szövetség a jubileum alkalmából az arany Luther-éremmel tüntetett ki. Ügy fogadtam e kitüntetést, mint ami személyemben egyházunknak szól. A német hittestvérekhez fűződő kapcsolatok minél inkább való kiépítését egyházi munkám egyik legfontosabb feladatának kívánom ezután is tekinteni. Nagy öröm volt számomra a hitvallás városának falai között egyházunknak több lelkészével, köztük Schölt

ζ Ödön esperessel való találkozásom, akinek az ünnepnapok helyi rendezősége a több napon át tartott ünnepségek egyik istentiszteleti funkciójának a felajánlásával fontos szerepet is juttatott. Külön köszönet illeti őt azért az értékes nyomtatvány- és képadományért, amelyet a jubileummal kapcsolatban odakiint összegyűjtött és levéltárunk részére felajánlott. En is szereztem be ünnepi kiadványokat az egyetemes levéltár és a Luther-könyvtár és múzeum gyűjteménye számára, amelyeket egyéb nyomtatvány- és képanyaggal is gyarapítottam. Sajnos, a miskolci jogakadémia tanárainak és hallgatóinak dr. Bruckner Győző, dékán, vezetése alatt Auqsburqban járt. lelkes csapata az én megérkezésemkor már elhagyta a várost, hogy folytassa evangélikus öntudatának erősítését célzó, németországi útját. Megelégedéssel hallottam azonban illetékesek ajkáról ottlétükről és a kedvező benyomások-