Raffay Sándor: Ötven év távlatából (Budapest, 1944)

31 szakos térítés, a közhivatalok betöltésében mutatkozó sok­szor igen kíméletlen elfogultság és a hercegprímásnak igen sokszor éles és még a holtakat is kizáró egyoldalii állás­foglalása stb. De az Egység Ütjában másoktól is jelennek meg olyan nyilatkozatok, amelyek azt mutatják, hogy a római katolikus egyház egyszerűen a protestánsok behódo­lását és feltétlen megadását gondolja az egység egyetlen feltételének. Gyakorlati szempontból a keresztyén egyházak kölcsönös megértése és a köznyugalom biztosítása érdeké­ben sokkal értékesebb az Egyesült Keresztyén Nemzeti Liga működése, amely nem az egyesülést, hanem csak ami elérhető és egy kis jóakarattal megvalósítható, a Krisztus­ban hívők egyházainak testvéri együttműködését tűzte ki céljául. Mert nem okvetlefiül szükséges az, hogy két testvér egy födél alatt lakjék, az a fő, hogy külön házban is ma­radjanak jó testvérek és békességes atyafiak. A keresztyén egyházak a polgári anyakönyv és a pol­gári házasság behozatala előtt ha néha-néha civajkodtak is egymással, mégis kénytelenek voltak érintkezni, mégpe­dig hivatalos ügyekben is, ami aikarva-akaratlan a kölcsö­nös jóindulatot és türelmet ápolta és erősítette. Mióta az egyházak nem kötelesek egymással érintkezni, azóta az elhidegülés folytonosan fokozódik. Közérdeket szolgálna az, és az egész keresztyénségnek hasznára volna, ha valami útat-módot lehetne találni a keresztyén egyházak egymás­sal való gyakoribb érintkezésére és így a köztük feltétlenül szükséges békés együttélés biztosítására. Dehát hol a bölcs és hol a megértő? ötven év távlatából különös hangsúllyal lép elém a kül­földi egyházakkal való közvetlenebb érintkezés kifejlődése. Azelőtt csaknem kizárólag Németország volt az a terület, amelyen evangélikus ifjaink megfordultak. Egyetemes Gyámiintézetünk a németországi Gusztáv Adoif-Verein és a

Next

/
Thumbnails
Contents