Raffay Sándor: Ötven év távlatából (Budapest, 1944)

29 fenntartásában, ezért lettean tagja a székesfővárosi Keresz­tyén Községi pártnak. Ezt a magatartásomat elvi okok szül­ték és táplálják máig is, mert az a meggyőződésem, hogy a nemzet és a társadalom életének nyugalmát és biztonságát nem széthúzásokkal, hanem egyedül csak az evangéliumból kisugárzó és egymást testvériségbe forrasztó jézusi lélekkel lehet biztosítani és fenntartani. A római katolicizmus külső és belső megerősödésének egyik legfőbb munkása és tényezője Prohászka Ottokár püs­pök volt. Kivételes szellem, lenyűgöző személyiség, mély tu­dás, őszinte buzgalom és kivételes szónoki képesség birto­kosa volt. Az általa megindított katolikus ébredés a protes­tantizmusra is hatást gyakorolt. Ő gyalkorta használta a ki­válóbb külföldi protestáns theológusok (pl. Harnack, Pflei­derer stb.) munkáit, ami miatt egyszer indexre is került. Ez azonban mit sem von le abbeli érdeméből, hogy a vallás iránt való érdeklődést széles körökben felkeltette, s a temp­lomkerülőket a templom és az egyház számára visszahódí­totta. Az ő ébresztő munkájából nőtt ki a lelkigyakorlatok tartásának szokása, amit országos vezető helyen lévő politi­kusok, nagy urak, képviselők és tisztviselők tömegesen gya­koroltak. Ennek mintájára alakult ki nálunk is a különféle formájú egyesületi és egyesületen kívüli vallásos propa­ganda, a csendesnapok, a konferenciák, az evangélizációk tartása, ami ötven évvel ezelőtt még merőben ismeretlen, sőt elgondolhatatlan volt a mi egyházunkban. A vallási ébredés, amilyen mértékben 1 elidegenítette, ugyanolyan mértékben közelebb is hozta egymáshoz a kü­lönböző egyházak híveit. Kétségtelen, hogy a közeledésnek egyik csendes tényezője a rádió útján való egyházi szolgá­lat is, mint azt már előbb is említettem. Ezáltal a különböző egyházak hívei kölcsönösen megismerik a többi egyház taní­tását és szokásait s lassanként belátják, hogy sem nem ke-

Next

/
Thumbnails
Contents