Raffay Sándor: A vegyesházasságról (Budapest, 1934)
Magyar állapotok 1790. előtt
8 róm. kat. emberrel összeházasodni tilos. Viszont Pécs városának bírája, tanácsa és egész közönsége 1692. húsvétján a jezsuiták templomában fogadalmat tett, hogy a városba más hiten lévőket be nem engednek, gyermekeiket máshitű embernek házastársul nem adják, nehogy azokat igaz hitükben megrontsák. (Ne alterutra in vera religione corrumperetur.). A helyzetet azonban mindennél jobban elmérgesítette az idegenből Magyarországba szakadt Keresztély Ágoston szász herceg, érsekprímás, aki 1715. évben kiadott rendeletében kimondta, hogy az olyan vegyesházasság, amelyben a házasfelek gyermekeiket kétféle vallásban nevelik, tilos és bűnös (Impium matrimonium nulloque casu licitum), mert nemcsak az egyházi, hanem az isteni joggal is (!?) ellenkezik. Az ilyen házasságnál róm. kat. pap nem működhetik közre. Ha pedig az ilyen házasságot evangélikus pap köti össze, azt szigorúan meg kell büntetni (Praedicantes vero gra viter essent puniendi). Keresztély Ágoston már 1714-ben is intézett a vegyesházasság dolgában egy előterjesztést III. Károly királyhoz, amelyben arra kérte, rendelje el, hogy a vegyesházasságból származó öszszes gyermekek katolikusoknak legyenek nevelendők. Mivel pedig a király nem intézkedett, a prímás maga bocsátott ki kétszer is rendeletet. 1 Ezekben arra útasította a plébánosokat, hogy a vegyesházasságnál csak akkor működjenek közre, ha a nemkatolikus fél írásban kötelezi magát, hogy katolikus házastársát vallása gyakorlatában nem gátolja, eretnekségre nem csábítja, és összes gyermekeit a katolikus vallásban neveli. Ezzel indult meg hazánkban az a reverzális hajsza, amelynek oly sok lelki sebesültje és talán még több hitbeli halottja van. Ε rendeletek fájó gyümölcseként maradt ránk egy írásos reverzális, amelyet 1716. szeptember 22-én Basinban állított ki Wernhard Godofrédus, aki háromszáz forint büntetés terhe mellett arra kötelezte magát, hogy hitvesét, Vorigin Josefát, róm. kat. hitében soha semmiképen zavarni nem fogja, tőle származandó gyermekeit mind a róm. kat. vallásban fogja felnevelni és sem őket, sem az anyát a maga hitére nem kényszeríti. Ilyesféle sikereken is felbuzdulva, de a papságtól is ösztönözve, az országgyűlés róm. kat. rendjei arra törekedtek, hogy a reverzálist törvénybe foglaltassák. Az 1715. évi országgyűlés a vegyesházasság ügyében egy bizottságot alakított (commisio religionaria), amely ezt a kínos kérdést hosszasan 1 Az elsőt 1715. február 28., a másodikat 1716. szeptember 13. Lényegben egyezők.