Raffay Sándor: A vegyesházasságról (Budapest, 1934)

Magyar állapotok 1790. előtt

7 detű dekrétum pedig a teljes törvényes házasság alaki feltételét abban szabja meg, hogy katolikus pap előtt és legalább két tanú jelenlétében kell megköttetnie. A felmerülhető kérdések elbírálásának és a vegyesházasság kötéséhez szükséges engedély megadásának jogát a zsinat a püspökökre ruházta. Ezt a jogot később XI. Kelemen pápa (1700—1721.) a püspököktől megvonta és magának tartotta fenn. Azután ismét visszakerült a püspökök, majd ismét a pápák kezébe. Mindenesetre megállapíthatjuk, hogy a reformáció alaposan megváltoztatta a keresztyénség képét, de a pápa egyházának helyzetét is. A reformáció előtt a róm. kat. egyházon kívül egyetlen európai államban sem volt más keresztyén egyház elismerve. A reformáció ezt a kényelmes egyeduralmi állapotot megváltoztatta. Sőt voltak európai államok, amelyekben a pápa egyháza kisebbségi egyházzá lett. Rá volt tehát kényszerítve, hogy fennmaradásáért harcoljon. Ε harcnak egyes mozzanatai hogyan hullámzottak az egyes államokban és hogyan éreztették hatásukat a vegyesházasság dolgában, azt az egyetemes keresztyénségre való kihatásában is látni fogjuk, ha a reformáció utáni kor magyar viszonyait vesszük vizsgálat alá. Magyar állapotok 1790. előtt. A reformáció első századában Magyarországon is úgy állt egymás mellett, illetőleg egymással szemben a róm. kat. és az evangéliumi keresztyénség, mint Európa többi államában. A harc mindenütt fennállott. Ami a házasságkötés dolgát illeti, a pápa egyházából kivált keresztyéneket saját papjaik eskették meg, a vegyesházasságok esketése dolgában azonban mind erősebb lett a torzsalkodás. Ennek tulajdonítható, hogy 1604. december 5-én Thurzó György nádor eskü alatt vette ki Wesselényi Istvántól azt az ígéretet, hogy hitvesét, Dersffy Katát evangéliumi vallásának szabad gyakorlatában nem gátolja, sőt úgy neki, mint összes birtokain mindenkinek, szabad vallásgyakorlatot biztosít. Ha ezt az ígéretét megszegné, vagy feleségét a római hitre térítené, a Dersffy vagyonról le kell mondania. Bármilyen korszakos jelentőségű volt is a felekezetközi viszonyok dolgában az 1606. évi bécsi béke és az azt törvénybe iktató 1608. évi törvény, mégsem hozott változást a vegyesházasság kérdésében. A keresztyén szeretet, bizalom és türelem nagyobb dicsőségére — persze az erőviszonyok szerint — pl. 1626-ban a komjáthi zsinat a 40. kánonban kimondta, hogy