Raffay Sándor: A vegyesházasságról (Budapest, 1934)

Mi volna teendő?

52 rozatában a maga részéről egyetlen olyan tételt sem állított fel, amelynek cáfolatával a kultuszminiszter únhoz intézett tájékoztatás foglalkozik. Ellenben a szóbanforgó tájékoztatás sem vonja kétségbe, — amint nem is vonhatja, — hogy az 1930. évi, a vegyesházasságot kárhoztató pápai enciklia alkalmából hangozhattak el s a panasz épen az, hogy hangzottak el olyan tanítások, amelyek a vallásfelekezetek közötti békés együttélés szempontjából veszélyesek és egyetemes konventünk épen erre kívánta a vallásfelekezetek közötti béke biztosítása érdekéből az illetékes tényezők figyelmét felhívni. Egyébként egyetemes konventünk is azon az állásponton van, hogy a róm. kat. egyháznak, valamint bármely egyháznak a házassági ügyre vonatkozó tanítása, amint egyrészt az országos jog érvényessége szempontjából tökéletesen közömbös, úgy másrészt mindaddig, míg az állam védelme alatt élő másvallású felekezetet és az állampolgárok jogait, szabadságát nem érinti, az érdekelt egyház belső ügyének tekintendő." A magyarországi református egyház törvényei legújabb kiadásának I. t.-c. 27. §-ának b) pontja megtiltja az egyházhíveknek, hogy olyan házasságkötéseknél, amelyekben a születendő gyermek vallását illetőleg a református egyházra nézve káros megegyezést kötnek, minden önkéntes közreműködés tilos. A törvénykönyv a reverzális-adásról külön nem intézkedik ugyan, de kétségtelen, hogy a VI. t.-c. 46. §-ának B) pontjában erre is gondolt, mikor az egyháztagoknak a hithűségbe ütköző cselekményeiről, vagy múlasztásairól szól. Az ilyen egyháztaggal szemben a 47. §. B) pontja szerint kiszabható büntetések: a) feddés, b) a választás és választhatóság jogától való megfosztás, c) az Űr asztalátólvaló eltiltás, amely a d) pont alkalmazását is maga után vonja; d) az I. t.-c. 28. §-ában az egyháztagok számára meghatározott összes jogoktól való megfosztás, gyermekeinek megkereszteltetése és az egyház iskoláiba járatása kivételével. Az ilyen büntetéseket az egyházközségi bíróság, súlyosabb esetekben pedig az egyházi törvényszék mondja ki. A református egyház törvényei tehát a reverzálist-adó hívek vétkének megtorlása tekintetében külön és névszerint alkalmazott intézkedést nem álfepít meg. Mi volna teendő? Az eddigi ismertetésből nyilvánvaló, hogy a vegyesházasságok és reverzálisok következtében állandó ostromnak és