Raffay Sándor: A vegyesházasságról (Budapest, 1934)

Ellenáramlatok

49 Az 1930. évi konvent jegyzőkönyve 336. pontjában az evang. egyház ama felterjesztését, mely az 1868. évi LIII. t.-c. 12. §-ának visszaállítását sürgeti, ezidőszerínt nem tartja célszerűnek, minek folytán a tett javaslatot a protestáns egyházat közösen érdeklő ügyek tárgyalására kiküldött bizottság alapos megfontolása alá kívánja bocsátani. Az 1932. évi konvent jegyzőkönyve 255. pontja szerint „tárgyaltatott a közösbizottság jelentése a protestáns egyházakat és tagjaikat becsületükben és törvényes jogaikban a róm. kat. egyház és annak magyar közjogi méltóságot viselő vezérei részéről illető támadásokkal szemben, amely szerint a nemrómai kat. lelkész előtt kötött vegyesházasságokat ágyasságnak bélyegzik és az ily házasságból született gyermeket törvénytelennek deklarálják, felterjesztéssel fordul a kormányhoz aziránt, hogy tekintélyének teljes latbavetésével és a rendelkezésre álló minden törvényes eszközzel hasson oda, hogy a protestáns egyházakra súlyosan sérelmes és a felekezetek közötti békét is felborítással fenyegető helyzetet megfelelően orvosolja. Ha pedig ezt a jelenleg rendelkezésére álló módokon elérni nem tudja, törvényhozási úton gondoskodjék a fennálló országos törvényekbe ütköző és ezek rendelkezéseit sértő ily eljárásoknak büntető úton való megtorlásáról. Az ág. hitv. evang. egyetemes egyház közgyűlésének 1929. évi határozata értelmében az 1868. évi LIII. t.-c. 12. §-a rendelkezéseinek törvényhozási úton leendő visszaállítása érdekében a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz intézett előterjesztése és az egyetemes konventnek e tárgyban 336—1930. sz. a. hozott határozata tárgyalása során elhatározta, hogy felterjesztést intéz a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz, amelyben szorgalmazza annak törvényhozási úton hozandó megtorló rendelkezésekkel biztosítását, hogy a róm. kat. egyház részéről a nemróm. kat. házasfél által adott reverzális nélkül kötött vegyesházasságok érvénye elismertessék és ily házasságok ágyasságnak és az abból született gyermekek törvénytelennek ne bélyegeztessenek, minthogy ellenkező esetben alig fog más megoldás eredményre vezetni, mint az 1868. évi LIII. t.-c. 12. §-ában foglalt rendelkezéseknek törvényhozási úton leeendő visszaállítása." Az 1932. évi konvent 265. jegyzőkönyvi pontja szerint „olvastatott a dunamelléki egyházkerület 1931. november 14. és következő napjain tartott közgyűlésének 33. sz. a. hozott határozata, amellyel csatlakozva a pesti egyházmegye határozatához, a szükséges teendők megtétele céljából az egyetemes konvent elé terjeszti a Rákospalota-óvárosi egyházközség presbitériumának kérelmét. 2