Raffay Sándor: A vegyesházasságról (Budapest, 1934)

Ellenáramlatok

50 A Rákospalota-óvárosi egyház presbitériuma 1931. április 25-i ülésén megdöbbenve jegyezte meg, hogy Magyarország összes róm. kat. templomaiban kihirdették és rendkívül éleshangú magyarázattal kísérték azt a pápai rendelkezést, amely a nemkat. templomokban egyházi esküvel szentesített, valamint csupán polgárilag megkötött vegyesházasságokat a róm. kat. egyház által érvénytelennek és így bűnös együttélésnek (ágyasságnak) nyilvánította. A presbitérium szerint ezen pápai körirat kihirdetése a magyar állam érvényben lévő és fundamentális törvényeinek nyilt megtagadása, amely alkalmas arra, hogy az állam minden polgárában megingassa a törvények tistzeletét vagy megérlelje azt a meggyőződést, hogy az állam törvényeinél magasabbrendű törvények is vannak, amiknek kedvéért emezeket mellőzni lehet, sőt mellőzni kötelesség. A presbitérium arra kéri a fokozatos egyházi hatóságok útján az egyetemes konventet, írjon fel a m. kir. kormányhoz, szükség esetén pedig forduljon megfelelő módon az országgyűléshez és kérje olyan kormánynyilatkozat, vagy olyan törvénycikk kibocsátását, amely a magyar állam kétségbevont törvényeinek fennállását és épségét továbbra is bizonyítja és megerősíti. Mert ha a magyar állam, vagy a magyar törvényhozás szótlanul elhallgatja egyes egyházak olyan nyilatkozatait, melyek az állam törvényeivel ellentétesek, akkor az állam szuverénitásáról mond le és hallgatólag alárendeli magát egyoldalú idegen hatalmáknak és befolyásoknak. A pesti egyházmegye e felterjesztésből is sajnálattal vett tudomást arról, hogy a róm. kat. egyház hazánknak ezt a szomorú nehéz helyzetét alkalmasnak látta arra, hogy egyházjogának házasság jogi rendelkezéseit a maga szigorúságában érvényesítse, holott ezt eddig meg nem tette és több más országban most sem teszi meg. Meggyőződése, hogy ez a rendelkezés a felekezeti viszony megrontásában igen tevékenyen közreműködik s mikor az állam törvényei által érvényesnek kijelentett intézményt érvénytelennek tart és hirdet, a törvény erejét rontja, és a benne való bizodalmat erőtleníti, ami igen kártékonyán hathat. Fájlalja, hogy a magyar alkotmány egyik sarkalatos joga, a ius placeti szünetel és így nem érvényesíthette áldásos befolyását ilyen zavaró behatások elhárítására. Ehhez a határozathoz csatlakozik a dunamelléki egyházkerület is. Egyetemes konventünk tudatában van annak, hogy Magyarországon a fennálló országos törvény értelmében a házasságkötés módját és a házasság érvényességének feltételeit egyedül az országos törvény szabja meg s az egyházak bár-