Raffay Sándor: A vegyesházasságról (Budapest, 1934)

Ellenáramlatok

37 A következő 1897. évi bányai egyházkerületi közgyűlés jkvének 51. pontja szerint a budapesti egyházmegye panaszolja, hogy az egyházpolitikai törvények életbelépése óta az esketések és áttérések száma lényegesen csökkent, a vegyesvallású jegyesek a születendő gyermekek vallására nézve kötött szerződésekben felette ritkán állapodnak meg abban, hogy valamennyi gyermek az evangélikus vallásban neveltessék. A kerület az aggasztó tünetekre vonatkozó előterjesztést az egyetemes gyűlés tudomására hozza, általános érvényű intézkedéstől remélvén a mutatkozó hátrányok orvoslását. Az 1898. évi egyetemes közgyűlés jegyzőkönyvének 91. pontja teljes terjedelmében közli a vallás- és közoktatásügyi minisztérium 3052. sz. válaszát az 1896. évi felterjesztésre. Ebben a miniszter kijelenti, hogy az előterjesztett kérelmet nem tartja teljesíthetőnek abban az alakban, hogy az 1894. évi XXXII·. t.-c. 1. S-ában felsorolt hatóságok küldjék meg az illetékes lelkészeknek az előttük létrejött megegyezések hiteles másolatait, sem abban az alakban, hogy a házasságkötésnél közreműködő állami anyakönyvvezető eszközölje azt. Kijelenti a miniszter, hogy az ellenőrzés egyházi feladat, továbbá ilyetén rendelet kiadásának semmi jelentősége nem volna, mert míg a házasság megkötve nincs, addig a megegyezésnek sincs joghatálya; azonfelül ez a megegyezés a házasság megkötése előtt annyiszor mennyiszer változtatható. Egyébként a miniszter szerint az egyes felekezetbeli lelkészek a cura pastoralisból eredő kötelességüknek e téren az állami közegek igénybevétele nélkül is megfelelhetnek. A bányai evangélikus egyházkerület 1899. évi közgyűlése jegyzőkönyvének 29. pontja szerint a budapesti egyházmegye azt az indítványt terjesztette elő, hogy a reverzálisadások lehető megakadályozása céljából hatalmaztassanak fel a lelkészek, hogy azon házasoktól, kik szerződésileg mindkét nembeli gyermekeiket a katolikus vallásban neveltetni kötelezték, az egyházi esketést, illetőleg áldás megadását megtagadhassák. A közgyűlés az indítványt, mely egyetemes jellegű és esetleg a zsinat hatáskörébe vágó intézkedést kíván, felterjeszti az egyetemes közgyűléshez. Az 1908. évi esperességi és kerületi közgyűléseket mindenütt foglalkoztatta a „Ne temere" kezdetű pápai dekrétum és valamennyi kerület felterjesztést intézett az egyetemes gyűléshez, amely 1908. évi jkve 39. pontjában a következőket mondja: „A magyarhoni ág. hitv. evang. keresztyén egyház egyetemes közgyűlése sajnálattal és megütközéssel értesült azon