Raffay Sándor: A magyarhoni evangélikus liturgia történetéhez (Budapest, 1933)

Ágendák és énekeskönyvek

40 a ikar ezt énekelte: „Hálát adjunk mindnyájan!" Vagy ezt: „Jer, mi kérjünk Szentlelket!" A beszédet a hitvallás követte, amit a gyülekezet énekelt. Szathmáryt a szertartásnak csak a kath. miséhez való hasonlósága kötötte le, holott az istentisztelet menetének pontos közlésével nagyobb szolgálatot tett volna az egyháztörténetnek. így a szertartásból csak ennyit (közöl: Lelkész: Mind örökkön örökké dicsérjük az Úristent! Kar: Ugy legyen! Lelkész: Úristen legyen veletek! Kar: És a te lelkeddel! Lelkész: A mi szivünk ájtatos legyen! Kar: A felséges Úristenhez! Lelkész: Hálákat adjunk a mi Urunknak és Istenünknek! Kar: Méltó ez és igaz! „Erre a pap hosszú éneket mondott maga, mire a kórus a kath. egyházban ma is használt gyönyörű Sanctust énekelte". Ezután jött a commemoratio, consecratio és a distributio, melv előtt azonban a lelkész térdelve imádkozott és a Miatyánkot is elmondta. A szertartást hálaadás és áldás zárta be. Van az egyetemes evang. egyház levéltáráiban egy tót Agenda Ecc'e siastica Slavonica 1734-ből, amely az előszó szerint a Mecklenburghan 1581-ben megjelent német Agenda alapján készült. Ebben a következőket találjuk. A vasárnapi istentisztelet menetében nincs nagyobb eltérés a mostanitól. A keresztelés beszéddel kezdődött s az első kérdés itt is az: Ml legyen a gyermek neve? Ennek megmondása után a lelkész a gyermek homloka és melle felett a kereszt jelét adta és megáldotta őt: „Vedd a szent kereszt jelét homlokodra és melledre annak bizonyságául, hogy a megfeszített Jézus Krisztus nevében kívánsz megkereszteltetni és hogy az ő keresztes zászlója alatt, mint új ker. keresztesvitéz, teljes szívedből életed végéig harcolni akarsz az ördög, a világ, a bűn és a saját tested ellen." Ezt követte az imádság a gyermekért, beszéd a keresztség mibenlétéről és áldásairól. A Miatyánk utájn jöttek a szokásos kérdések, a részekre tagolt Hiszekegy és a keresztelés háromszori leöntéssel és keresztvetéssel. Áldás. Az úrvacsora kiszolgáltatása egészben a mai szokás szerint történt, de a kérdések közt ez is ott van: ..Hiszitek-e, hogy a megszentelt kenyér és bor színe alatt az Ur valóságos testét és valóságos vérét veszítek?" A házasságkötés igen hosszadalmas. Előfohász után beszéd, kérdések, intés, 'kioktatás, újabb kérdések, eskütétel, gyűrűváltás, végre összekötés: „Mint az Ur szolgája, hivatalom erejénél fogva megerősítem a ti házasságtokal az Atya fiú, Szentlélek nevében. Amen. Amit az Ur egybe-