Raffay Sándor: A magyarhoni evangélikus liturgia történetéhez (Budapest, 1933)
Ágendák és énekeskönyvek
31 reiner geist und gib räum dem heiligen Geist". Miután a kereszt jelét adta a gyermek mellére és homlokaira, imádkozott s azután így szólt: „Ich beschwere dich du unreiner Geist bey dem namein des Vaters f und des Sohnes f und des heiligen Geistes t das du aus farest und weichest von diesem diener Jesu Christi N. Amen." Ezután Márk 10, 13—16. alapján beszédet mondott, majd a gyermek fejére tette kezét és elmondta a Miatyánkot, mialatt a keresztszülők is térdeltek. Ima után a lelkész a gyermeket megáldotta: Az Űr áldja meg bejöveteledet és kimeneteledet mostantól fogva mindörökké! Azután felhívta a keresztszülőket az ördög megtagadására és a hitvallás tételenként való elfogadására. Végül a gyermeket megkeresztelte és megáldotta. A szükségbeli keresztség és a betegek vígasztalásának leírása után a házasságkötés rendjét így mondja el: Az esketést a lelkész azzal kezdte, hogy a szószékről hirdette a házasulandókat és felhívta a jelenlévőket, hogy ha valakinek a frigy ellen valami ellenvetése van, jelentkezzék. Azután előbb a vőlegényt, majd a menyasszonyt kérdezte meg, akarnak-e házasságban együttélni? Igenlés után az elgyürüzés következett e kijelentéssel: Amit az Isten egybefűzött, azt az ember el ne válassza! Ezt követte a beszéd, imádság és az áldás. Esketési formula tehát nem volt. Az isteníti sztélét tartására vonatkozólag Hontems csak annyit mond, hogy meg kell benne emlékezni Jézus történetéről és el kell mondani a hitvallást. Az ünnepeket felsorolja, de az ünneptartás módját nem közli. Payr Sándor azt mondja (i. m. 789), hogy Dunántúl Hontems agendáját használták s így joggal feltehetjük, hogy az istentisztelet rendjében is őt követték. Ezt a rendet Payr így állítja össze: íntroitus, kezdő ének, antifona, gyülekezeti ének. Kyrie, bűnbánati imádság. Glória után salutatio. Collecta a gyülekezet ájnenjával. Irásolvasás, epistola ós evangélium, miközben énekeket is szőttek közibe. Credo, amit a gyülekezet esetleg énekelve mondott. Prédikáció, utána imádsággal, Miatyánkkal. Gyülekezeti ének után áldás az oltár elől. Payr megállapítja, hogy a liturgia már csak a hívek háromnyelvűsége miatt sam lehetett egyforma ós hogy a dunántúli magyaroké lényegesen eltért a németek és tótok liturgiájától. Megállapítja azt is, hogy a perikopa-rendszert nemcsak az evangélikusok, hanem a reformátusok is használták. Különös érdeklődésünkre érdemes Heltai Gáspár müve: Agenda az az Szentegyháza Chelekedelec, Mellyeket koeuetnec koezenségesképpen* * Meg kell jegyeznem, hogy az oe és ue mindenütt ο és u, felette e betűvel.