Raffay Sándor: A magyarhoni evangélikus liturgia történetéhez (Budapest, 1933)

Az evang. zsinatok liturgikus rendelkezései

19 .4 második erdödi zsinat (1555) február végzései igazolják, hogyLuther és Kálvin követői még mindig együtt vannak. Az I. cikk a lelkipásztoroknak meghagyja, hogy az Isten igéjét a néppel Krisztus parancsa szerint közöljék. A 3. cikk szeriint „vallják, hogy az urvacsorában Krisztus teste és vére igazán és valósággal (vere realiter) jellen van és a kenyérrel ós borral adatik a vevőknek". A 15. cikk a szertartásokról ezeket mondja: „Fel kell ügyelni arra is, hogy az egyházban se a könyörgésekbe, se a himnuszokba, se a leotiókba, se a beszédl>e ne vétessék semmi, aimji a kanonikus könyvekben és a bevett szerzőknél nem találtatik. Azon külső szertartások, amelyek a kegyességre, rendre és az egyház nyugalmára hatással vannak, megtartassanak". Ezek az istentiszteleti tényezők voltak: adjutoriumok, antifónák, lamentátlók, litániák, introitusok, invoca.tiók, Kyrie, responsoriumok, stb. A 17. cikk helyteleníti, hogy Óváriban „az úrvacsora kiszolgáltatásában az oltár lebontásával változás történt A szertartásokról pedig nem kell annyira vetélkedni, amelyek nem is lehetnek mindenütt hasonlók, a mi -egyházunkban azonban nnár régen bizonyos rendbe van hozva . . . A tiszántúli ós erdélyi részeken is így állt a helyzet. A szászok 1557-ben januárban S ζ eben városában az Üj-Nestoriánusok és a Sacranientániusok ellen tiltakoztak. Majd u. a. év júniusában Kolozsvárra hitvitát hívtak össze. Ez a vita Kálmáncsehd betegsége miatt elmaradt ugyan, a lutheri ihittételek és szokások mellett azonban ismételten határozott állást foglaltak. A lutheri ós kálvini egyiház hívei az ország e vidékén itt váltaik el egymástól. Ettől fogva többé megegyezni nem bírták és az istentisztelet tartásában is elkülönültek. Megkísérelték ugyan még a vitát, — de nem a kiegyezést — az 1558. évi tordai zsinaton, május havában, ahol Kálmáncsehd a kálvini, Dávid Ferenc kolozsvárii püspök pedig a lutheri tanítást védelmezte, de eredménytelenül. Ugyanezt megismételték Medgyesen 1558. augusztusában is, ahol Dávid Ferenc elpártolt Luthertől. Kálvin követői még u. a. év novemberében Marosvásárhelyen gyülekeztek össze s külön szervezkedtek. Az utolsó együttes zsinatot 1560 januárjában Medgyesen megtartották ugyan, de az elkülönítést feltartóztatni és megakadályozni többé nem lelhetett. Az evan". zsinatok liturgikus rendelkezései. A evangélikusok külön zsinatainak sorában az első az 1546. évi volt, mikor is öt szepesi város papjai gyülekeztek össze Eperjesen és 16. cikket állapítottak meg. Ribini Memorahilia I. 68—70. lapjain e cikkek közölve vannak. A 3. νünnepnapokat sorolja fel és felhatalmazza a lelkészeket, hogy némely ünnepet a szükséghez képest el is tolhatnak. Ez különösen Péter és Pál, Erzsébet látogatása, Magdolna