Raffay Sándor: A magyarhoni evangélikus liturgia történetéhez (Budapest, 1933)

Az evang. zsinatok liturgikus rendelkezései

19 .4 második erdödi zsinat (1555) február végzései igazolják, hogy­Luther és Kálvin követői még mindig együtt vannak. Az I. cikk a lelkipásztoroknak meghagyja, hogy az Isten igéjét a néppel Krisztus parancsa szerint közöljék. A 3. cikk szeriint „vallják, hogy az urvacsorában Krisztus teste és vére igazán és valósággal (vere realiter) jellen van és a kenyérrel ós borral adatik a vevőknek". A 15. cikk a szertartásokról ezeket mondja: „Fel kell ügyelni arra is, hogy az egyházban se a könyörgésekbe, se a himnuszokba, se a leotiókba, se a beszédl>e ne vétessék semmi, aimji a kanonikus könyvekben és a bevett szerzőknél nem találtatik. Azon külső szertartások, amelyek a kegyes­ségre, rendre és az egyház nyugalmára hatással vannak, megtartassa­nak". Ezek az istentiszteleti tényezők voltak: adjutoriumok, antifónák, lamentátlók, litániák, introitusok, invoca.tiók, Kyrie, responsoriumok, stb. A 17. cikk helyteleníti, hogy Óváriban „az úrvacsora kiszolgálta­tásában az oltár lebontásával változás történt A szertartások­ról pedig nem kell annyira vetélkedni, amelyek nem is lehetnek min­denütt hasonlók, a mi -egyházunkban azonban nnár régen bizonyos rendbe van hozva . . . A tiszántúli ós erdélyi részeken is így állt a helyzet. A szászok 1557-ben januárban S ζ eben városában az Üj-Nestoriánusok és a Sac­ranientániusok ellen tiltakoztak. Majd u. a. év júniusában Kolozsvárra hitvitát hívtak össze. Ez a vita Kálmáncsehd betegsége miatt elmaradt ugyan, a lutheri ihittételek és szokások mellett azonban ismételten hatá­rozott állást foglaltak. A lutheri ós kálvini egyiház hívei az ország e vidékén itt váltaik el egymástól. Ettől fogva többé megegyezni nem bírták és az istentisztelet tartásában is elkülönültek. Megkísérelték ugyan még a vitát, — de nem a kiegyezést — az 1558. évi tordai zsi­naton, május havában, ahol Kálmáncsehd a kálvini, Dávid Ferenc kolozsvárii püspök pedig a lutheri tanítást védelmezte, de eredményte­lenül. Ugyanezt megismételték Medgyesen 1558. augusztusában is, ahol Dávid Ferenc elpártolt Luthertől. Kálvin követői még u. a. év novem­berében Marosvásárhelyen gyülekeztek össze s külön szervezkedtek. Az utolsó együttes zsinatot 1560 januárjában Medgyesen megtartották ugyan, de az elkülönítést feltartóztatni és megakadályozni többé nem lelhetett. Az evan". zsinatok liturgikus rendelkezései. A evangélikusok külön zsinatainak sorában az első az 1546. évi volt, mikor is öt szepesi város papjai gyülekeztek össze Eperjesen és 16. cikket állapítottak meg. Ribini Memorahilia I. 68—70. lapjain e cikkek közölve vannak. A 3. νünnepnapokat sorolja fel és felhatal­mazza a lelkészeket, hogy némely ünnepet a szükséghez képest el is tolhatnak. Ez különösen Péter és Pál, Erzsébet látogatása, Magdolna

Next

/
Thumbnails
Contents