Raffay Sándor: A magyarhoni evangélikus liturgia történetéhez (Budapest, 1933)
Luther liturgiája
9 Luther 1523-ban a Ieisnigi gyülekezet kérésére „A gyülekezeti istentisztelet rendjéről" készített iratában ezeket írja: „A keresztyén gyülekezet sóba ine gyülekezzék össze anélkül, hogy abban az istenígét ne hirdessék s ne imádkozzanak . . . Ahol tehát az Isten igéjét inem hirdetik, ott jobb, ha nem is énekelnek, nem is olvasnak s össze sem gyülekeznék." „Miután pedig a lecke és a fejtegetés egy félóráig (vagy tovább) tartott, közösen mondjanak háláit és dicséretet az Istennek s kérjék őt, hogy az igét tegye gyümölcsözővé. Erre zsoltárokat vagy jó responsoriuimokat, antifónákat kell használni, — szóval úgy, hogy az egész dolog egy óra alatt végbemen jen. Mert a lelkeket nem szabad túlterhelni . . ." ,,Én az ótestamentumot a reggeli istentiszteletre hagynám, az újat az estelire, vagy megfordítva s ez alkalommal ugyanúgy menne az olvasás, fejtegetés, dícséretmondás, ének és ima, mint reggel, szintén egy órahosszat." „Vasárnap a mise és vecsernye énekeltessék oly módon, hogy mindkét alkalommal az egész gyülekezetnek prédikáció tartassék, reggel a szokásos evangéliumból, este az ep ist ólából ... Ha aztán ilyenkor valaki a szentséget akarja .felvenni, azt neki ki kell szolgáltatni..." „A mindennapi misék mindenesetre eltörlendők, mivel az ige és nem a iniise a lényeges." „A íreggeli és estéli énekek és zsoltárok kijelölése a lelkész és prédikátor tiszte maradjon; 'ők jelöljenek ki minden reggelre egy zsoltárt, egy megfelelő responsoriumot vagy antifónát a collectával egyetemben. Este hasonlóképpen a lecke és a fejtegetés után nyilvánosan kell dl vásni és énekelni." „A többi teendőket majd az idő fogja megmutatni. A fő az, hogy mindent megtegyünk arra nézve, :hogy az ige fellendüljön." HáTom évvel később ,,A német mise és az istentisztelet rendje" címen Luther ismét írt egy mnnkát, amelynek főbb utasításai a következők : A bevezetésben kéri, hogy az általa adott rendet ,,a keresztyén szabadságnak megfelelően tetszés szerint alkalmazzák, abból semmi kényszerítő törvényt ne csináljanak". „De sok ipanasz és megbotránkozás keletkezik az új misék sokfélesége miatt, hogy mindenki maga csinál magának külön ilyeneket, egyesek jóhiszemben, mások ellenben hiúságból." „A szabadságot is kötelességünk azonban korlátozni. . . s derék dolog lenne, ha az istentisztelet minden fejedelemségben egyforma lehetne." „Háromféle alakja van pedig az istentiszteletnek és a misének. Az első a latin ... A második a német, amiről most akarunk szólni... A harmadik az evangéliumi rend igaz természetének megfelölő „az igaz és komoly evangéliumi keresztyének számára, akiknek névszerint kellene összeiratkozniok". „Itt nem volna szükség sok és hosszadalmas