Kovács Sándor: A haladás törvénye a keresztyénség történetében (Budapest, 1929)

13 programjában is benne van; ez megköveteli a háború viseléséhez szükséges, a győzelmet biztosító intézkedéseket. Luther az ige diadalát magától az igétől, Istentől várja; a keresztyén fő tiszte az ige hallgatása, az ige szerint való élet. Kálvin harcoló egyházat nevel híveiből, mely egyenlő hévvel harcol a hitetlenség s a lelki kényszer ellen, miközben, ha a szükség s a diadal érdeke kívánja, maga is alkalmazza a lelki kényszer eszközeit. Ez hozzátartozik a harcoló egyház lelkiségéhez, ami nélkül nem képzelhetjük el. Hadakozom, győzni akarok, tehát fegyelmezek. Fegyelmezem önmagamat, saját tehetségeimet, tulajdonságaimat, energiámat, de fegyelmezem híveimet, seregemet is, egy cél érdekében, mely lelkemben él, mely személyiségemnek, erőmnek, akaratomnak ura. Luther egyháza az Űr lábánál ülő áhítatos Mária, Kálviné a szorgalmas Mártha, aki a gyakorlati szempontokat nézi. Kálvin VII. Gergely pápa monarchikus theokrátiájával szemben megteremti Genfben a demokratikus theokrátiát, mely azonban közakaratával és a közakaratot helyettesítő többségi akarattal az egyén vallási életének époly kényura lehet, mint VII. Gergely monarchikus theokratiája. Nem véletlen müve, hogy a kálvinizmus mellékhajtásai messze elágaztak a közös törzstől, jobbára külön vallási közösségekké jegecedtek, mert nem bírták el a kánonoknak s a hitvallás alkotó részét képező, az isteni kijelentésre alapított, abba mintegy bekovácsolt szervezetnek uralmát; a lutheri reformáció talajából fakadt ellenzéki irányok aránylag rövidéletűek voltak, ritkán fejlődtek külön szektaalakulásig, inkább megmaradtak a theológiai iskola szűkebb korlátai között. Carlyle szerint az újkori történelmet nem érthetjük meg a reformáció nélkül, mely a későbbi századok eseményfolyamának életforrása. Szülőhelyén, Németországban megmaradt theológiának és egyháznak, igazi állam- és társadalomformáló hatalommá az angol-szász faj területén vált, ahol kálvini iránya gyökerezett meg. A kálvinizmusnak édes gyermeke a puritanizmus és Cromwell, unokája egyrészt Észak-Amerika, Washington és Franklin, — másrészt a francia forradalom és Rousseau, ami kétségtelenül a kálvinizmus nagyobb activitásának, elevenebb politikai erejének bizonysága. Magyarországon a két irány közt jelen-