Kovács Sándor: A haladás törvénye a keresztyénség történetében (Budapest, 1929)

dorlás zilált századai után inkább a rend következetes és szigorú uralmát kívánta, e mozgalmak nem érvényesültek, eltűntek vagy elsekélyesedtek. Ε szekták az uralkodó irány ellenzékei; hol dogmatikai, hol kultuszbeli, hol egyházkormányzati, hol éppen gazdasági ellentétes felfogások szülik. Ezeket nem tekinthetjük a reformáció előzményeinek és úttörőinek. Az általános keresztyén hanyatlás okfejéig csupán Wald Péter, Wycklilfe, Hus és Savonarola mozgalmai szállanak le és e mozgalmakban sok elemet találunk, amit a későbbi reformáció elfogadott. Bár a reformáció iránya a decentralizáció, azért mégsem tekinthetjük pusztán visszahatásnak; eredete az emberi lélek ős szabadságösztöne; gyökerei leérnek az apostoli korig. Épp ezért lett a reformáció által a keresztyénség nem csupán egy nép, nemzet, vagy állam hivatalos vallásává, hanem minden keresztyén embernek egyéni vallásává, amelyet a reformátorok tanítása után nem pusztán a tekintély elve alapján parancsból, hanem a lélek belső ösztönéből, legszemélyesebb meggyőződése alapján fogadott el. Az egyén vallási szuverenitásának legigazibb szószólója Luther volt s meg is maradt annak élete végéig. A wormsi gyűlésen a császár, fejedelmek, főpapok és legátusok előtt azt hangoztatja: Én sem a pápának, sem a zsinatoknak nem hiszek, mert gyakran tévedtek, és nem szabad az embernek lelkiismerete ellen cselekednie. A Schmalkaldi cikkeket, az ő egyéni hitvallását azzal fejezi be: „Ez az én hitvallásom; aki máskép vélekedik, végezze el Istennel és lelkiismeretével". Ez az igazi forradalmi gondolat, mely a középkori egységes hittel szembe szegezi a lelkiismeret jogát, ami felett anyagi erőnek, hívják zsinatnak, vagy pápának, akár császárnak, hatalma nem lehet. Ez az igazság a keresztyénség megújhodásának új forrása, amiből a katholikus egyházra is új szellem, megifjító erő áradt. A svájci reformáció igazi vezéralakja, Kálvin, voltaképen a reformáció második nemzedékéhez tartozik, mely a reformáció vívmányainak biztosítása végett visszatért a rend elvéhez. Szervezte, hadsorokba, intézményekbe tömörítette híveit az aléltságából feléledt, megifjodott katholicizmus támadásai ellen. A világ meghódítása a kálvinizmus