Schmidt János: Szenicei Bárány György élete és munkássága 1682–1757 (Györköny, 1939)

V. Bárány György theologiai álláspontja. Viszonya a német pietistákhoz. Ethikája

Kismányok, Bárány István Varsád stbj a hatása, miután rendszerint belőlük kerültek ki az egyházmegye vezetői, még sokáig volt érezhető az egyházmegye gyülekezeteinek az életében. Bárány György esperes korát (1718-1757) a tolnai esperesség történetében az „ébredés" korának lehet tekinteni. De éppen szubjektivistikus jelleménél és erkölcsi életfelfogásának bizonyos fokú negativ jelleménél fogva az lett itt is a pietismus sorsa, mint Németországban. Tudott bizonyos mértékű „ébredést" létrehozni, de nem állandó javulást s nem tudta nálunk sem megakadályozni a rationalismusnak és vallásos liberalismusnak a lelkekbe és vallásos életbe való betörését. Sőt azt kell mondanunk, hogy bizonyos fokú indifferentismusával és szubjektivismusával Bárányék pietistikus iránya nálunk is bizonyos mértékben előkészítette a talajt a rationalismus számára, ha nem is oly mértékben, mint Spener és Francke epigonjai Németországban,