Schmidt János: Szenicei Bárány György élete és munkássága 1682–1757 (Györköny, 1939)

IV. Bárány György hitvitái theologiai ellenfeleivel

59 Spener Vezetése mellett őt követnék. Ha ezt cselekednék, nem taníthatnák azt, hogy a vallás főcikkelyeiben a keresztyén felekezetek megegyeznek, mintahogy azt az igazság és a theologiai bölcseség ellenére néhány katecheta megegyezően állítja." Hivatkozik Ribini J. Luther kis kátéja előszavának eme kijelentésére: „Ha majd ilyen majd olyan módon adod elő ugyanazt, könnyen magzavarodnak az egyszerű lelkek s minden a tanításra fordított fáradságod kárba vész." Megemlíthette Ribini névszerint is Bárány Györgyöt és kátéját hallgatói előtt. Ribini-nek ilyen kijelentései intitották meg a vitát, miután Bárány György tudomást szerzett Ribini támadásáról. Ribini János mint felsőmagyarországi theológus ez orthodox iránynak volt a híve s már ennélfogva sem volt barátja a pietistáknak. Másrészt nem volt híve a sokféle káténak, mert a theologiai tan tisztaságát féltette azoktól. S nem ok nélkül. Bárány György kátéja idézett kérdéseinek és feleleteinek a szintelensége és határozatlansága tényleg alkalmas arra, hogy a gyengébb lelkeket megzavarja. Amint már utaltunk arra, a magyarországi pietismus is, mint általában minden erősen szubjektív, vagy erősen gyakorlatias theologiai irány, szintén kevés gondot lordított a tan tisztaságára és határozott, világos formulázására. Az erősen szubjektív és erősen gyakorlatias vallásos irányzatokat mindig fenyegeti az a veszedelem, hogy a tan tisztaságával és határozottságával szemben közömbössé legyenek (indifferentismus) és a különböző dogmatikai álláspontokat gyakorlati célból összeegyeztessék (synkretismus, calixtinismus). Esek a jelenségek mutatkoznak Bárányéknál is. Ez keverte őket heves vitába az orthodoxia híveível s termette meg számukra az indifferantismus, synkretismus és calixtinismus vádját. S ezek a vádak, ezt el kell ismernünk, nem voltak teljesen alaptalanok. A vita főként Ribini János és Bárány János, Bárány esperes fia, között folyt. Bárány János ugyanis atyjával együtt adta ki az 1750. megjelent kátét. Levélben folyt a vita s a két ellenfél személyesen nem is ismerte egymást. Több terjedelmes levelet is váltott egymással a két tudós, tiszteletreméltó férfiú. Bárány János azt veti Ribininek a szemére, hogy a barbár tudatlanság és lelki éhínség korát kívánja vissza, amikor a sok káté ellen harcol. Ribini azzal utasítja vissza ezt a vádat, hogy ő nem a sok káté, hanem inkább a káték sokfélesége ellen harcol. Azt követeli, hogy