Schmidt János: Szenicei Bárány György élete és munkássága 1682–1757 (Györköny, 1939)

IV. Bárány György hitvitái theologiai ellenfeleivel

60 a káték legyenek azonosak s ne tartalmazzanak annyi változtatást. Bárány J. összeférhetetlenséggel vádolja Ribinit, szeretetlenséget vet a szemére. Ribini visszautasítja a vádat, kijelentvén, hogy nem akar Bárány György tekintélyének ártani s nem akar neki kelle­metlenkedni. Egyedül az egyház érdeke és az igazság vezérli. 1) Magát a tétel lényegét illetőleg Ribini Lutherre és más theo­logusokra hivatkozva cáfolja Bárány György megállapítását. Bizo­nyítja, hogy nem áll az, mintha a pápisták, lutheránusok és kál­vinisták a vallás főcikkelyeiben egyetértenének. Bárány János viszont szintén több theologusra és az ágostai hitvallásra hivat­kozva kel atyja tételének a védelmére. Közben aztán a vita hosz­szadalmas és a kérdés lényege szempontjából meddő szócsatává fejlődik, amelyben a kiválóan képzett és éleselméjü Ribini marad felül. Bárány J. modora szelídebb, de érzékenykedő, ami abból a körülményből is érthető, hogy édesatyjáról van tulajdonképpen szó, aki ekkor már ősz aggastyán volt. Szemére is veti Ribininek, hogy édesatyját, aki annyi érdemet szerzett az egyház szolgálatá­ban, nem tiszteli s gunyoros és keserű modorban gyakorol felette kritikát. Mindezen vádakat Ribini visszafordítja Bárányék ellen. Rossz néven veszi Bárány J. hogy ellenfeleik calixtinismussal synkretismussal (valláskeverés) és indifférentismussal vádolják őket s mindenáron azon vannak, hogy az ő jó hírüket rontsák. Szerinte most is azok támadnak, akik annak idején Sartorius kátéját is támadták, akik maguk ugyan nem tesznek semmitsem az egyház építése érdekében, de a mások munkáit nem tudják éles kritika nélkül olvasni Hisz Sartorius kátéjának a megjele­nésekor is csak úgy visszhangzott az egész. Ekklézzia dunáninnen és dunántúl a lármától és a vádaktól, sőt mennydörgéstől és villámlástól. Hol triteismust, hol kálvínismust, hol meg más tév­tanokat tulajdonítottak az ártatlan könyvecskének attól való félel­mükben, hogy a házakat és iskolákat jó könyvekkel fogják elárasztani. Annak magyarázatául, hogy Sartorius János kátéjával szem­ben az ő kátéjuk miért tartalmaz változtatásokat, Bárány J. el­mondja egyik levelében kátéjuk kiadásának a történetét. Ε szerint nem Bárány György kézirata, hanem Ratkóczy Miklós szokolyi lelkészek és Bárány Gy. vejének arról készített megjegyzésekkel és közbeszurásokkal ellátott másolata került a nyomdába. így került a nyilvánosság elé jutott kátéba több olyan újítás és vál­1) Hrab. Gy. Scrin. Antiqu. XXI. Nro. 10.

Next

/
Thumbnails
Contents