Schmidt János: Szenicei Bárány György élete és munkássága 1682–1757 (Györköny, 1939)
III. Bárány György irodalmi munkássága. Kiadott munkái és azok rövid ismertetése
44 Bárány Györgynek még külföldön kiadott első neveléstani munkáját követték a többi a nevelés ügyét szolgáló művei. 1733ban a gyermekek részére kiadja a „Pcinopliát" melynek teljes cime: Panoplia catholica azaz Lelki Fegyverház minden kereszténynek de kiváltkép az Oskolában járó Gyermekeknek felfegyverkeztetésekre. (16 r. 122. 1.) Szentirásbeli helyek gyűjteménye ez. Az iráshelyek a káté és ker. hittan föltételei szerint s ezek bizonyítására vannak összeválogatva. Ennek kiadására Bárány Györgyöt, János fia szerint az indította, hogy nem volt semmiféle olyan könyv, melyet a gyermekek kezébe lehetett volna adni. Ezért atyja a saját költségén, 150 frton, kiadja ezt a „Dictomos könyvet". Legtöbbnyire ingyen osztogatta s 150 frt. költségéből alig térült meg valami. így írja Bárány János 1751 XI. 1.-én Ribini János soproni tanárnak s azt akarja ezzel bizonyítani, hogy édesatyja mekkora anyagi áldozatot is hozott, hogy az iskolákban és családokban jó könyveket olvassanak. Saját kijelentése szerint Bárány Gy. a „Dictomos könyvbe" 3 évi fizetését ölte bele 5.) Harmadik munkája Bárány Györgynek 1735. kiadott kátéja, melyhez Rambach Jakab „Der wohlunterrichtete Katechet" c. munkája nyomán csatolta első Katechetikáját. Ebben az a helyes felismerés vezette, mely szerint a sikeres nevelés első feltétele a jó katecheta. A csatolt kis munkában fejtegeti a katechesis fontosságát s részletes katechetikai szabályokat közöl. Leírja milyennek kell lennie a tanítónak minemüségére, ajándékaira, tisztére nézve. Sürgeti a szorgalmas katechesíst mint az úrvacsorára alkalmas és szükséges előkészítést. Ajánlja, hogy minden esztendőben 5-6 hétig a gyermekek minden nap kétszer katchizáltassanak s így készíttessenek elő méltóképen az úrvacsorához. Tehát Bárány Gy. a német pietisták példáját követve ismét felélesztette a confirmatio szokását. Németországban is Spener és a pietisták élesztették fel újra a confirmatio szokását mint a keresztségben az Istennel kötött szövetségnek az ember részéről való megújítását, bizonyos fokig ébresztő jelleget tulajdonítván annak. Érdekes, hogy Bárány Gy. a confirmatioi oktatást mint az úrvacsorához való méltó előkészítést ajánlja. Ezzel a reformátio korának álláspontjához közeledik De általában Bárány és a pietisták úgy fogták fel a co.ifirmatiot mint a keresztség szövetségének az ember részéről való megújítását és kiegészítését. S a pietismus révén a confirmationak ezen 5) Hrabovszky György, Scrin. Antiqu. XXI Nr. 12. Egyházt. eml. 355. 1.)
